Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hőgye István: Szőlőmunkák és munkabérek a Hegyalján a XVII-XVIII. században
zásától szakmányba adtam bófedni ..." - írta 1789-ben.22 Szakmánybán mindenféle szőlőmunkát végeztek külön-külön pl. csak nyitást, metszést, a három kapálást, de gyakran többféle munkát egy szakmánybán vállaltak pl. nyitás-metszés, fedés-nyitás, három kapálás, kötözés-igazítás, karózás-venyige#zedés-kihordás stb. Egyik elszámolás a màdi Középhegyen 1737-ben így számolt be a sz okmányról: "Nitást, Meczést szakmárty szerint végeztettem, fizettem 6 Ft-ot, kö23 tözés szakmány szerént 3 Ft. Forgatás szakmánybán" ... A munkások azért vállalták a szakmánymunkát - még ha károsodtak is emiatt - mert így olyan családtagok is besegíthettek, akiket napszámban kü» lön, magukban nem alkalmaztak volna és így több napi, heti, sőt havi bér biztosítva lett. Hátránya viszont az volt, hogy csak az egyes munkák elvégzése után, vagy a teljes, vállalt munka befejezésekor kapták meg a szakma- nyosok béreiket. Gyakran előfordult - a jó munkát bizonyító, a munkás hitelerejét értékelő és bizonyító tény -, hogy a bérből előleget adtak. A bérmunkás a munkáltatótól a megélhetéshez pénzt kölcsönzött a téli hónapokban, mikor nem volt kereseti lehetőség ás tavaszkor, nyáron dolgozta le napszámba vagy 24 szakmánybán, sót meg is Ígérte, hogy 2-3 napot kapálni fog "interesre". A munkabérbe a munkák végzéséhez szükséges szerszámok kopása, rongálódása is beszámítódott. A levéltári iratokban gyakran előfordult; " " ... Tudtára légyen minden kézi munkásnak, hogy meg kivántató eszköze tulajdon magának légyen és annak adatására az Gazda nem köteleztetik 25 sem a szőlőkben, sem máshoz." A kapáláshoz szükséges lapos kapák, kétágú kapák, sarlók, metszőkések élesítése a munkás kötelessége volt, de érdeke is, mert jobb szerszámokkal könnyebben ment a munka. Idegen munkásoknak azonban a gazda adott szerszámot, mint Korotnoki Sámuel tette Bodrogkereszturban, aki 16 nyíregyházi legénynek " ... kapát sem ad— 2 6 hatott nekiek elegendőt magáét, hanem másoktól kérte „. " BÉR KiilrCN BSÉ GE K Az óv időszakaiban változtak a munkabérek, hiszen a hosszabb munkanapokon többet lehetett és kellett dolgozni, így a munkabérnek is többnek kellett lenni. Más volt a bérezés Szent György naptól Szent Mihály napig és viszont, az előbbi a hosszú napok bére, utóbbiak a rövidebbeké. Még átszámítással is más volt a napszámbér ellátással és más volt élelmezés nélkül. Más volt a férfiak bére, más a nőké. A nők nagy, nehezebb munkák194
