Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hőgye István: Szőlőmunkák és munkabérek a Hegyalján a XVII-XVIII. században
1 PÉNZEK, MÉRTÉKEK A vizsgált időszakban különböző értékű pénzfajták voltak használatban a Hegyalján - és szerte az országban - ezért szükséges ezek egymáshoz való viszonyáról röviden szólani, mert a források hol egyik, hol másik pénzmértékkel fejezik ki, rögzítik a béreket. Az aranyforint értéke a XVI. században meghaladta a ÍOO dénárt, ezért egy számítási forintot alakítottak ki, fogadtak el, amely függetlenül az aranyforinttól mindig ÍOO dénárt ért, ez a magyar forint volt, melyet néha rossz forintnak, kurta forintnak, sovány forintnak is emlegettek. Ennek 1/lOO-ad része volt a magyar dénár, amelynek szintén sok megnevezése volt a Hegyalján: magyar pénz, egy pénz, pinz, kis pénz stb. Másik elterjedt számítási forint a rajnai (Plorenus Rhenensis) gyakran _ német, vagy erős forintnak emlegetett pénz. Ez a XVII. század közepéig értéktelenebb, később értékesebb lett a magyar forintnál. A rajnai forint mindig 60 krajcárt ért. A XVIII. században törvényesen rögzítették a krajcár és dénár viszonyát, ettől kezdve átszámításkor egy krajcár 2 dénárt ért. Használatos volt még a vonás forint, amely 51 krajcárt, tehát 102 dénárt ért. Á tallér 1,8-2,1 magyar forintot, a máriás 17 krajcárt, a garas 3 krajcárt, a peták 7 krajcárt és a poltura 3 dénárt érő pénz volt. A fizetés és a bérjellegű juttatások a pénzek mellett természetbeni, különféle mértékű bor és pálinka italokból állott, ezért szükséges ezek mértékéről is szólni. _ A bor mérésére a gönci hordót használták, amelynek mértéke 176-180 icce, ántalag - antalag 90 icce, cseber a Hegyalján 50,9 literes, a putton- puttony 45 iccés, az aszú mértékéül használatos. Kisebb bormértékek, melyeket ivóban használtak az 1,79 literes pint, az icce 8,4 dl és ennek fele a meszely 4,2_dl mértékű volt. Pálinkaiváskor általában az icce 1/16 vagy a meszely l/8-ad részét mérték, mely kb. 0,5 dinek felelt meg. _ Az egész korszakban használatos súlymérték: a 0,56 kg-os font, - ezt bécsi fontnak is nevezték - és a 2 dkg lat vagy nehezék. Hosszmérték a 64 cm-es sing volt az egyedüli mértékadó egység. Területmérés alapja az 1 kapás, mely a XVIII. századra 94 o-öl nagyságot jelentett.13 190
