Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hőgye István: Szőlőmunkák és munkabérek a Hegyalján a XVII-XVIII. században
HŐGYE ISTVÁN Szőlőmunkák és munkabérek Hegyalján a XVII-XVIII. században E bértörténeti tanulmány a Hegyalja 1600-1800 közötti szőlőművelés, bortermelés munkabéreit foglalja össze. A bérmunka alkalmazásának majdnem általánossá válása a Hegyalján, a pénz viszonylagos stabilizációja szolgáltatott alapot az időbeli elhatárolásra. Ebben az időszakban vált a Hegyalja földrajzi, gazdasági és társadalmi egységgé és lett uralkodó művelési ága a szőlőmonokultura, az árúbor termelése, mint a lakosság legfőbb megélhetési és jövedelmi forrása. Ekkorra érték el a mezővárosok a kiváltságokkal megerősített, körülhatárolt, elismert kiváltságos helyzetüket. A dolgozat elsősorban levéltári forrásokra épül, olyanokra, amelyeknek tényanyaga lehetőséget nyújt a gazdaság és társadalomtörténetünk eddig figyelmen kívül hagyott kérdéseinek tisztázására. Bemutatja a bérmunka általánossá válását a szőlőművelésben és feldolgozásban, a bérmunka különböző formáit: a szakmányt, a napszámbéreket, a bérváltozásokat és okait, a férfi, női munkabéreket, azok különbségeit, a bérösztönzőket, tiltott bérezési módokat. Vizsgálja a szokások és a hatósági intézkedéseket, azok hatását a bérek alakulására. Konkrétan elemzi a szőlőművelésben a nyitás, metszés, kapálások, kötözések, szüretelés, préselés stb. bérkülönbségeit. A termelés irányítását végzők, felügyelők, tisztségviselők bérezéseit is bemutatja, kitér bér- és munkajogi kérdésekre is. A tanulmány készítésekor egyik legnagyobb nehézség volt, hogy a szak- irodalomban alig van használható feldolgozás, szinte teljesen hiányzik a korábbi korszak bértörténeti ismertetése, hiányzik a magyar gazdaságtörténetből a tájegységeket bemutató és az azokra épülő monográfikus feldolgozás, amely összehasonlítási alapul is szolgálhatna. így e tájegység és korszak bértörténeti bemutatására ez a dolgozat tekinthető első ilyen összefoglalásnak. Eddig részkérdések vizsgálata fordult elő agrártörténeti tanulmányokban, főleg Sápi Vilmos, N.Kiss István, Makk ai László műveiben, a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle és Agrártörténeti Szemle cikkeiben. A levéltári források: limitatiók, statútumok, exactorális, gyámi, városgazdái, hadnagyszéki számadások, gazdasági naplók, feljegyzések, írásban rögzített megállapodások, conventiolevelek, munkaadó és munkások bérei miatti perek, a megyei és mezővárosi protoc ollum ok hitelesen őrzik a korabeli bé— 185
