Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hőgye István: Szőlőmunkák és munkabérek a Hegyalján a XVII-XVIII. században
reket.. Ezt a mennyiségileg, forrásérték és megbízhatóság szempontjából igen jelentős anyagot úgy használtam, hogy azokból csak a leghasználhatóbbakat, a több forrásban is egyszerre megegyező adatokat vettem át egy-egy évben - kivéve természetesen, mikor külön utalás van a nehezebb körülményeket jelentő (kemény talaj, í elázott föld, fagyos időben, meredek hegyoldalon stb.) munkavégzésre, hiszen itt a munkabér is mindig nagyobb - a vine éllé ri elszámolások adatait néha félrevezetőknek Ítélve, a limitatiokat pedig, mint középutat - a kereslet és kínálat függvényeként - vettem figyelembe. így a napszám bér-táblázat okban azok egy-egy adatában 3-4 vagy több, összehasonlításon alapuló, tényleges béradat rögzítődik. A napszámbéreknél - mint az ország minden részében, igy a Hegyalján is használatos - a különböző pénzfajtákat egységesen. dénárba számoltam át, mivel ez a pénzfajta a legkisebb értékű egység, a XVIII. század közepéig a leggyakoribb fizetési eszközül szolgált, átszámítási alaphoz is ez a legegyszerűbb. A szákmány-béreknél és a táblázatokba nem foglalt munkafajták bérezéseit átszámítások nélkül közlöm, mint ahogy a tisztségviselők bérei is a forrásokban megadott krajcár, poltura, garas, máriás, magyar forint stb. néven szerepelnek. A XVII. századból kevesebb béradat áll rendelkezésre, így a századot bemutató napszámbérek 4-6, a XVIII. századot 30-40 adattad mutatjuk be, mert itt sokkal több a megkülönböztető - i shezebb munkáért járó több bér - egységes és különböző béradat, de a XVII. századra a kevesebb béradat egységesebb, állandóbb, pontos jelölője a lassú változásnak., A MUNKABÉR ÉS MEGJELENÉSI PORMÁI Az ár- és bérviszonyok változása, mozgásuk párhuzamos vagy eltérő i- ránya minden korszakban egyik legfontosabb mutatója az életszínvonal alakulásának, a társadalmi osztályok, rétegek gazdasági helyzetének. A bér- és alkalmi mezőgazdasági munkások, tehát a bérmunkából élők gazdasági, társadalmi és jogi helyzetét a bér és bérjellegű juttatások feltárása, vizsgálata nélkül nem lehet megérteni. A munkabérek alakulását azonban egy nagyobb időszakban - mint jelenleg két évszázadra - nehéz végigkísérni, hiszen különböző okokkal befolyásolható bérhullámzások vannak; egyenetlenül jelentkező munkaerőhiány; természeti, időjárási tényezők, az időszakban lezajló történelmi események - mind-mind módosító erővel hatnak. Az árúk árai, így a munkaerő, mint árú ára is állandóan változik, emelkedik- esik. A munkabér az a pénz, vagy (természetbeni fizetség esetén) érték, amelyet bizonyos munkaidőért, vagy bizonyos munkateljesítményért kap a munkavégző 186 .
