Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
A középkori Vác házai városrészenként Városrész emeletes kő sövény ismeretlen összesen a./ szám szerint Vár 3 8 22 2 35 Magyar város k 17 18 it8 87 Német város lit itl 65 7 127 Összesen 21 66 105 57 2it9 Városrész emeletes kő sövény ismeretlen összesen b./ százalék szerint Vár 8,5 22,9 62,9 5,7 100 Magyar város k,6 19,5 20,7 55,2 100 Német város 11,0 32,3 51,2 5,5 100 Összesen 8,it 26,5 it2,2 22,9 100 Az emeletes és kőházak viszonylag alacsony száma azt mutatja, hogy Vác külső képe csak fenntartással mondható nyugati értelemben városiasnak. Még világosabb képet nyújt az emeletes és földszintes kőházak elhelyezkedése. A német város emeletes és kőházainak zöme a piactéren és a rajta keresztül vezető Nagy utcán állt. A piactéri házak 81,8 %-a épült kőből (emeletes 54,5 % volt.) A Nagy utca házainak 59.1 %-a kőépület, de mivel a Nagy utca a külvárosban is folytatódott, a városfalon belüli szakaszán a kőházak aránya magasabb lehetett. A Zsidó utca fele épült kőből, míg a többi utcában csak 9,1 % a kőházak aránya. A magyar város kő és emeletes házai úgy látszik, hogy a Nagy utca déli folytatásában állhatták. A középkorvégi Vác külső képe tehát az újkori alföldi városokéhoz hasonlíthatott. Csak a városközpont volt városias emeletes, vagy legalább kőházaival, a szélső utcák már falusias jellegűek voltak. Gazdaságilag azonban 82 feltétlenül város szerepet töltött be Vác. Vác középkorvégi igazgatásáról azt mondhatjuk, hogy mindkét váci városnak saját bírája és tanácsa volt, bár olykor az egyik bíró vezetésével közösen is eljártak. A földesúr a püspök, illetve a magyar város egy részén a káptalan volt. Mint földesúri városok lakói a váci polgárok jogilag , , , . „ „ 83 jobbagynak számították, es ez kétség kívül bénította a varos fejlődését. 3./ SZEGED. Az Alföld-széli Eger és Váccal szemben Szeged tipikusan alföldi város. Abban is különbözik a másik kettőtől, hogy nem volt püspöki székhely. Szabad királyi városi jogait a középkor végén megerősítette a király, és ekkor az ország öt-hat legnépesebb, de egyben leggazdagabb városai közé tartozott. A többi magyarországi várostól eltérően sohasem volt 15
