Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
jelentősebb külföldi (latinus vagy német) lakossága; szinmagyar város volt. Már az Árpád-korban kimutatható gazdasági jelentőségéhez földrajzi helyzete segítette hozzá. Az Erdélyből folyó Maros a közelében ömlik az északdéli irányú Tiszába. Az erdélyi sót már igen korán a Maroson hajózták le Szegedig és az- itteni királyi sóraktárból osztották el, és juttatták el egészen Zágrábig. A korai magyar-bizánci érintkezésekben is jelentős szerepet játszott, hiszen az egyik fontos kereskedelmi út Szegeden keresztül haladt a Tisza völgyén Bizánc irányába. A középkor Végén a magyar szarvasmarhaexport egyik gyüjtőközpontja, a szegedi kereskedők Szlavónián át „ ,, , 84 hajtottak a csordákat Belso-Ausztria, ill. Eszakolaszország felé. Szeged várára biztos adat csak 1321-ből van. Kőből és téglából épült falai is csak 1241 után készülhettek, bár ennek elődjeként palánkvárat tételeznek fel. Feltűnő a vár hazai viszonylatban nagy alapterülete (több, mint 5 ha).^^ Ez nagyobb a püspökváraknál (ld.Vác) és a korai ú.n. ispánsági várak többségénél is.88 A XIII. század utáni várak általában még kisebbek. Ezért úgy véljük, hogy azoknak van igazuk, akik a későbbi szegedi vár falai helyén a tatárjárás előtt sáncot tételeznek fel. A nagy kiterjedést indokolhatta a királyi sóraktár is, de valószinü, hogy a vár nagyobb népesség 87 . . „ lakóhelyéül is szolgait. Multszazadi lebontása idejen nagyszámú kvalitásos román kőfaragvány került elő, és ez felveti a kérdést, hogy állott-e 88 templom a tatárjárás előtt a várban. Van, aki ezt a lehetőséget elveti, míg 89 a szegedi templomok monográfusa ezt elfogadja. Tekintve, hogy Szeged foesperességi székhely volt, ezeket pedig az Árpád-kor kezdetén váraknál „ , ,, , 90 „ létesítették, lehetséges, hogy a varban állott a foesperessegi templom. Később egy gótikus stilusu templomról tudunk a várban, amelynek romjai még a XVIII. században is megvoltak, azóta azonban nyomtalanul eltűntek. Hogy ezt a tatárjáráskor elpusztult régi templom helyére építették, ezt csak feltételezni tudjuk. A középkorvégi templom Szt.Erzsébet tiszteletére volt szen91 telve, és minden bizonnyal ez volt az első ferences kolostor temploma. A város a Tisza-parti mocsaras talaj szigetszeru emelkedésein keletkezett. A vártól délre suburbium-szerűen alakult ki a tulajdonképpeni város, amely későbbi palánkszerű erőditéséről az Újkorban a Palánk nevet kapta. A Vár és a Palánk közti térségnél vezetett át Erdély felé a tiszai réven át a budai nagy-út, míg a Vár északi szomszédságában a sórakodó foglalt helyet. A Palánk nagyjából egyenlőszárú háromszögalakú piacterén 92 állott a Szt.Deméterről elnevezett plébániatemplom. (5.kép.) A Palánk, az eredeti Szeged, később belvárosi funkciót látott el. Temploma kora vitatott. Az ásatást végző Cs. Sebestyén eredetileg az első egyenes zaródásu templomot a XI1-XIII. század fordulójára datálta, de későbbi tanulmányában a XI. 16
