Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Ács Zoltán: Kísérletek a Várday vagyon megszerzésére (Egy XVI. századi háramlási per története)
Ennek értelmében Magyarországon minden földtulajdonjog gyökere a szentkoronától ered (radix omnium possessionum). S mivel így a szentkorona személyesíti meg a fühűbérúr hatalmát, az örökös nélküli család esetén a 4 szentkorona lesz az örökös, azaz a birtok visszaszáll az adományozóra. Werbóczi a Hármaskönyv (HK. I. r. 3. f. 13. c./ a királyt a szentkoronával, azaz az állami joghatóság szimbólumával helyettesíti, akinek jogában áll a magszakadt és a hűtlen nemesek jószágai felett szabadon rendelkezni, s a birtokokat magának tarthatja fenn vagy másnak adományozhatja. Az úgynevezett királyi főtulajdonjog a XVI. századra az ország egész területén elterjedt és elismertté vált. A király háramlási jogából következik, hogv az adományok eladása, eladományozása, róla való végrendelkezés sérti a király háramlási jogát. Ha tehát ezekhez a jogügyletekhez a király nem adta con- sensus-át, hozzájárulását, az ügy a királlyal szemben érvénytelen volt és bárki kezére is került az ingatlan, az elidegenítő magvaszakadtéval a király 5 „ „ háramlási joga érvényesült. A feudális jog első helyre az örökhagyó akaratának érvényesülését helyezi, s így az öröklési jog élére a végrendeleti .......... 6 öröklést helyezte. Mivel a később bemutatandó végrendeletben gyámsági kérdések is szerepelnek, s később ez képezi majd a vita egyik fő tárgyát, szükségesnek látszik megemlíteni, hogy a magyar feudális jog a 12 évnél fiatalabb gyermekeket serdületlennek (impuber) tekintette, azaz jogcselekményeket nem végezhettek, helyettük vagy apjuk, vagy gyámjuk járt el. A fejlett feudális kcr- ban háromféle gyámságot különböztethetünk meg: a végrendeleti (tutela testamentaria), a törvényes (tutela legitima) és a rendelt (tutela datira) gyámságot. A végrendeleti gyámság esetében vagy az atya, vagy mindkét szülő végrendeletében megnevezett személy, esetleg személyek látták «1 a gyámi tisztet. Ha sem végrendeleti, sem törvényes gyám nem volt, vagy elmozdították^), a király vagy a vagyon fekvése szerint illetékes megyei hatóság 7 , „ „ rendelhetett gyámot. E rövid jogtörténeti kitérő után ismerkedjünk meg Var- day Mihály végrendeletével. AZ UTOLSÓ VÁRDAY VÉGRENDELETE Várday Mihály 1582 vízkereszt napján, "azért, mivel látom az emberi nemzetnek ilyen romlott természetét és halandó voltát, noha én szinte most hála istennek mind testbe és mind elmémben is egészséges vagyok",® ei_ készítette végrendeletét. A testamentumból, amely a család minden ingó és ingatlan vagyonáról, a tartozások visszafizetéséről stb. rendelkezik, most csupán azt a részt közöljük, amely témánk szempontjából fontos. Várday Mihály örököséül feleségét, Dobó Krisztonát és elhunyt Miklós 173
