Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Ács Zoltán: Kísérletek a Várday vagyon megszerzésére (Egy XVI. századi háramlási per története)
nevű testvérének két gyermekét, Várday Jánost és Várday Katát tette meg. Mivel - mint már fentebb láttuk - a gyermekek nagykorúságukig nem vehették át az örökséget, ezért gyámokat is jelölt ki számukra. "Vallom oltalmul és fő tutorul az tekintetes és nagyságos Dáthori Miklóst és Dobó Ferencet olyan okkal, hogy itt Várdában gondviselő tutor legyen, az én atyámfia Zo- kolj Miklós, de azt akarom, hogy Zokolj Miklós is mind az két porkolábbal egyetemben hitesek legyenek az én feleségemnek... az én két atyámfiának, 9 „ Várdai Jánosnak és Katanak ... " Messze vezetnének a szalak, ha részletesen felfejtenénk azt a rokonsági kapcsolatot, amely a Várdayakat a fent megnevezett három személlyel összefűzte. Báthori Miklós országbíróról csak annyit, hogy felesége, Losonczy Anna révén volt érdekelt a Várday családban, míg ez utóbbi unokatestvére, Dorottya, Várday Miklós felesége és a két gyermek, János és Katalin anyja volt. Dobó István apósa volt Várday Mihály nak, míg Szokoly Miklós sógora. Várday arra az esetre is rendelkezik, ha valamelyik gyám meghalna; "Ha Zokolj Miklósnak halta történnék az két úr az kit akar válasszanak gondviselő tutort ide Várdába és ha valamelyik porkoláb más porkolábot, akit ők akarnak, de mindegyik úgy esküdjék, ahogy meghagytam..."1^ Várday tehát közvetlen gyámnak egyértelműen Zokoly Miklóst nevezi ki, aki egyben a várdai vár kapitányi tisztségét is ellátja, s ői- ködik az özvegy és a két kiskorú gyermek felett. Bár ekkor már szinte valószerűtlennek tűnt, hogy az öreg Várday Mihálynak fiúgyermeke legyen, ő még ekkor - a végrendelet tanúsága szerint - gondolt erre. Ezt írta: "... kitől pedig az úristen megoltalmazzon, hogy ha énnekem és Várdai Jánosnak magtalan, úgy mint fiú ág nélkül, holtunk történnék, tehát azt akarom és hagyom, hogy e vár Kisvárd a minden jószágostul négy részre oszoljon".11 A négy rész közül egyet-egyet Várday Katára és Szokoly Miklósra testamentált. A következő év tele már betegen találta a kisvárdai vár falai között Várday Mihályt ("Én Várdai Mihály, testemben igen beteg ember lévén"), aki ezért december 5-én kiegészítette korábbi végrendeletét, de az öröklés mikéntjén nem változtatott. Míg a korábbi végrendeletet nem írták alá tanúk, s Várday Mihály pecsétje sem szerepelt rajta, csupán aláírása, a második végrendelet mindenben megfelelt a jogi követelményeknek ("meg erősítettem pecsétemmel és kezem írásával és tettem az előbbi testamen- 12 tumhoz") Míg a középkori feudális jog csak öt hiteles tanút írt elő a végrendeletnél, Várdayén kilenc is szerepel. Mihály, a család utolsó előtti férfitagja - ti. Várday János Mihály halálakor még élt, mert második végrendeletében is megemlíti - 1584 elején halt meg. Várday János csupán három hónappal élte túl Mihályt, mint ahogy egy másik iratból értesülünk, de kiskorú lévén, az ő kezeiben egy pillanatig 174
