Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez

Margit egyházának", azaz a dömosi társaskáptalannak adta a váci püspök, .. , 70

seg jövedelmének királyt illető huszadát. A dömosi királyi egyház építé„ , 71

set a király az 1130-as években fejezte be , és így elképzelhető, hogy a

királyi család kedvelt szentjéről ugyanabban az időben nevezték el a váci templomot. Peltűnő, hogy a plébánia a településen kívül épült. A valószínűleg egy emelkedésen álló templom ezért megelőzhette a suburbium teljes kiépülését és talán eredetileg nem is plébánia céljaira épült. A magyar város mindenesetre létezett már az 1241-es tatárjáráskor. A tatárjárás krónikása leírja, hogy a lakosság a város elfoglalása után az egyházba (a székesegyház), és az egyház palotáiba, melyek vár módjára voltak megerősítve, menekült, de a mongolok ezt is elfoglalták és felgyújtották. Azaz a püspökvár 72

is elesett.

Vác püspökvárával és a suburbiumából keletkezett "magyar" városával

lényegében megfelel számos nyugati püspöki székvárosnak. Duna melletti alapítása aláhúzza ennek a folyónak nagy jelentőségét, mint Magyarország 73

tengelyének. A tatárjárás után az eddigi két várossejt (a vár és suburbium) mellé egy harmadik járult: a civitas theutonicalis, a német város. E- lőször 1319-ben említik azzal kapcsolatban, hogy a váci püspök a német és

a magyar város határán megalapítja az ágostonrendiek SztJakab kolosto 74 .

rát. Ennek a helye ismeretes, így a német varos a magyartól északra a

Duna mellett terült el. A német város háromszögalakú piactere déli végén épült fel a Szt.Mihályról nevezett plébániatemplom. Hozzá hasonló arányú piacterek ( 1:2,6) a közelben főként Ausztria Dunától északra fekvő részein és Csehországban találhatók, és általában XIII. századi alapítású váró75 , „ ,

soknál mutathatók ki. így a német várost valószínűleg a XIII. szazad második felében alapították. A német várost a középkor végén városfal övez^ 76 , , ,

te. Északnyugati tornya és több részlete ma is megvan , másutt regeszetileg tárták fel.77 A magyar várost csak sánc és árok védte'8. A városfalon kívül, a Dunával párhuzamos városi főutca (Nagy utca) folytatásában

79

kialakult külvárosban állott északon a Szent Lelek ispotály.

A középkorvégi város képe elég jól rekonstruálható egy 1570-es törökkori összeírásból. Ez nemcsak a házak tulajdonosát, az utcákat, a szomszédok neveit, hanem az épületanyagot, a szintek számát, és hogy újoman

80

épült—e a ház, is megadja. Sajnos, kiadója hibásan azonosította az utcaneveket, pedig ez nem okoz különös nehézséget. Leszámítva az újonnan épültnek jelzett, és így nyilván nem középkori házakat, a város opületei városrész és épületanyag szerint így oszlanak meg. (Sajnos, a volt magyar város házainak zömébe törökök költöztek, náluk az adatok hiányosak.)

14