Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
Mihály— plébániájával azonosítja, amelynek e szerint met» kellett volna előznie 53 a püspökség alapítását. A német várost azonban csak a XIII. század kö— , 54 , zepen alapították. Az is biztos, hogy a váci egyház exemptiója csak jogigény lehetett, hiszen a kiváltságos egyházak többi felsorolásából általában 55 „ hiányzik Vác. És valóban, mindhárom váci egyházról maradt fenn adat, hogy 56 a püspök joghatósága alá tartozott, de egyedül a Szt.Péter-templomról tudjuk, hogy exemptiója érdekében krónikainterpolációtól sem riadt vissza, ezért nézetünk szerint a patrocinium említése nélkül felsorolt váci exempt egyház csak a Szt.Péter lehetett. Ez a templom különben valóban megelőzhette a püspökség (és a város) alapítását. Nem a városban, hanem azon kívül, a "mezőn" állott, valószínűleg a mai ű.n. Hétkápolna táján, amely valamivel több mint 500 m-el délebbre áll a püspökvár helyétől (és a várostól) egy dombon.^7 Környékén X. századi temetőt tártak fel.5^ A templom titulusából (S-zt. Péter) is lehet viszonylag korai eredetre következtetni. Feltehetően Vác első települése valahol a Péter-templom környékén terült el, és innen költöztek a püspökség alapítása után északra a hívek. Még a XIV. században is megvolt plébániai jogköre, noha település már nem tartozott hozzá. A későbbi Margit-egyház építéséig azonban lehetséges, hogy a váci "magyar város" plébániai feladatát ez a templom látta el. A váci püspökvár és az ottani székesegyház a Hétkápolnától északra, a Duna mellett egy kisebb dombon épült fel. Az Annales Yburgenses 1074-ben . 60 , említi Wazenburgot. 1075-ben pedig I.Geza király a Vác melletti Naszály erdőnél egy ötvöst adományoz a garamszentbenedeki apátságnak.^1 Ezt az adományt 1209-ben megerősítvén a pápa már váci ötvösökről beszél.^ A várban folyó és sajnos eddig publikálatlan ásatások románkori kőtöredékeket, kerámiát, gazdag reneszánsz-leletanyagot és várfalakat hoztak napvilágra. A székesegyház román kőanyagából különösen egy fej érdemel említést. Előke63 rült egy Limoges-i kereszt töredék is. Bizonyos nyomok arra mutatnak, bogy a várnak a székesegyházon kívül egy Szentkeresztről nevezett plébá64 maja is volt, de ennek korát es helyet nem ismerjük. A váci var alapterülete - 2,8 ha - megfelel a többi korai püspökvárnak, és azt mutatja, hogy a , , 65 Varban a püspökön és a káptalanon kívül mások is lakhattak. A vártól északra alakult ki a Duna mellett a suburbium. Ha a késői térképeknek hihetünk, a várkapu alatt egy nagy szabad térségbe torkolltak az utak. (4.kép.)öe> A suburbium volt a későbbi "civitas hungaricalis". Ennek , . 67 „ „ plébániája lőtt valószínűleg a XII. szazadban a Margit templom. I-Ielyerol egy törökkori összeírás tájékoztat, amely szerint a várárok (helyesen: a magyar várost övező árok), malmok, zsilipek és tavak mellett a konyhakertek közt állott.0^ Először a XIV. század első fölében említik.^' Patrociniuma talán a XII. századi alapítást teszi lehetővé. 1131-32 táján ugyanis II.Eléla "Szent 13
