Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
kozott rokon vonások lesznek kimutathatók, ezekre felhívjuk a figyelmet. Ennek alapján úgy véljük, hogy legalább is néhány tipust fel tudunk vázolni. I. A KORAI VÁROSTÍPUS. 1./ EGER. Az Alföld szélén, a Dükk-hegység déli lábának egyik völgyében áll a magyar egyházszervezet kezdetén Szt.István által egyik legkoráb- ban (1009 előtt) alapított püspökség székhelye. Az egri püspöki székes- egyház és nyilván a püspök lakóhelye is az Eger-pataktól keletre mintegy 25 m magasan emelkedő Várhegyen épült. Az István-kori székesegyház és püspöki lakhely egyelőre még nem került elő, régészetileg csak a XII. szá, „ „ , „ „ 21 zad második feléből épült roman székesegyház igazolható. A varos a püspökvár alatt alakult ki az Eger patak két oldalán fokozatosan, de hosszú i- deig nem alkotott egységes települést. Több-kevesebb hitelességgel sajnos csak a középkorvégi állapot rekonstruálható, ami elég különös képet mutat. Megjegyezzük, hogy a várost eredetileg nem övezte fád, hanem csak egy, először a XVI. században említett palánk, ezt a század második felében cse, , 22 ... reltek fel kőfalra. A varosnak akkor négy kapuja volt. Az 1494-95-os állami adójegyzékek szerint, amelyek adatait XVI. századi források is megerősítenek, a későbbi városfal által övezett területen hat saját bíróval, tehát önálló községi szervezettel rendelkező település terült el. A püspöké volt a tulajdonképpeni város, amelyet a források civitasnak, vagy the atrum nak neveznek (nyilván azért, mert itt volt a piactér), valamint a Szt.Miklós- és az Olasz-utca, továbbá a Szabadhely és az Újváros. Két utcának tehát önálló szervezete volt. A Szabadhely neve szerint is, és a források alapján is a- dómentességi kiváltságára tekintettel kapta nevét, míg az Újváros (latin tükörfordítása: Nova civitas) későbbi településre utal. A hatodik városrészt, a Ha- rangozó-utcát 1494-ben a püspöki vicarius birtokolta. A városfal melletti települések közül Almagyar falu egy része később a városfalakon belülre esett. Ez a székeskáptalané volt, akár Tihamér. Az ugyancsak falon kívüli Cegléd viszont a püspökhöz tartozott. Az egri települések egymáshoz viszonyított nagysága az itteni jobbágyporták átlagszáma alapján 1494-95-ben a következő volt. Az egri települések egymáshoz viszonyított nagysága 1494-95 Városrész átlagos portaszám % Város (piac) 87 25,2 S zt.Miklós-utea 7 2 Olasz-utca 30 8,7 S zabadl lely 57,5 16,6 Újváros 1,3 9
