Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez

Harangozó utca

ír,

h, ú

I alakon tjeiül összesein

202

58,9

A ima gyár

23,5

6,8

Tihamér

93,5

27,0

Cegléd

27

7,8

Falakon kívül összesen

lh>i

h 1,

Egri települések összesen

3 56

100,0

A legnépesebb település tehát a XVI. században a falakon kívülre került Tihamér külváros volt. A települések pontos helyhezkotése nem egészen világos, de meg kell jegyeznünk, hogy ezeken kívül is voltak városrészek, a- melyeket nem vettünk figyelembe, mivel nem volt önálló községi szervezetük, és így valószínűleg a fentiek között foglalnak helyet. Talán a capitulum-nak

Káptalan-sornak nevezett utca nem szerepel az adójegyzékekben, amely a

23

piaci településhez tartozott, lakói viszont a kanonokok voltak. (2.kép.)

Az egri agglomeráció azonban nem csupán ezekből állt. Az Eger-patak völgyében ugyanis ezeken felül egymással majdnem összefüggően északra kb.

4 km, délre kb. 12 km távolságon belül még egy féltucatnyi egyéb település terült el: északon Felnémet, délen Kistálya, Nagytálya, Kismaklár, Nagymaklár és a XV. században már puszta Andornak. 1494-95-ben Felnémeten 117,5,

24

Talyan és Makiáron együtt 194 portát írtak össze. Ilyenformán az egri völgyben egy nem egész 16 km hosszú és nagyon keskeny területen 65 7,5 jobbágyporta állott, ami igen jelentős népességkoncentrációt jelent. A XV-XVI. sz. fordulóján ugyanis Szabó István portánként átlag két háztartással (a 5 fő' számol, ami 6575 személyt jelentene.^ Ez inkább minimális szám^, amelyhez még hozzá kell számítanunk a püspöki székhely papságát és szerzeteseit, a kanonokok, a püspökök, stb. szolgáit, úgyhogy az agglomeráció tényleges létszáma megközelíthette a tízezer főt, amelynek több, mint fele az egri településekre eshetett.

Az egri agglomeráció kialakulásának pontos története ma még nem egészen világos. A város területén hat helyen került elő X-XI. századi leleta„ , , „27 .. , „

nYaS» ebből két X. és két XI. századi temeto. Eger jogilag ónálló városrészeinek többsége egy-egy templom körül alakult ki, de ugyanez áll a nem , . , 28

önálló városrészekre is. Tanulságosak a patrociniumok is. A székesegyházat Szt.János evangélista tiszteletére szentelték. Mellette állott a Szí.István királyról elnevezett eredetileg társaskáptalani templom, amely a tatárjáráskor elpusztult, azonban később gótikus stílusban újjáépült. Keletebbre, a középkor végi külső várban, eredetileg önálló városrészben állott a hegyfoki (de

promontorio Agriensi) Szt.Péter templom. Legkésőbb a XIII. szazadban épült,

, 2b

plébániai jogokat élvezett, de társ as káptalan is tartozott hozza. A varos 10