Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
ben a magyar szakirodalomban és forrásokban kiválóan jártas várostörténész, Konrad Schünemann már több, mint fél évszázada komoly ellenvetéseket tett.^ A régész László Gyula ugyan rámutatott arra, hogy nem igazolható a kertes városoknak a honfoglalókhoz való kapcsolása, ö azonban ezt a településti- pust az avarokhoz, azaz a honfoglalás elöttre kötötte.^ Az újabb kutatások világában azonban ezt az elméletet minden formájában el kell vetni. Ez a Prinz és Györffy által leírt településtípus kétség kívül létezett a XVIII. szá - zadban, de a középkorban még nem mutatható ki. Azt a lehetőséget azonban nem zárja ki, hogy a XV. század végén, a szarvasmarhakivitel emelkedése .9 idejen alakult volna ki. Hogy mennyire megváltoztak a kutatási eredmények, azt leginkább Hajdúböszörmény példája igazolja. Ennek példáján mutatták be az "Alföldstadt"-ot, ennek alaprajzát közölte Prinz^, Györffy^. László*^ és .13 Egli , most azonban annak is tagadják korai eredetét. A város monográfiája az olaskertes településszerkezet kialakulását csak a XV. századra teszi. A Hajdúböszörmény építészetéről írt mű ugyan a kertek kérdésben óvatosab- 15 ban fogalmaz , viszont bebizonyítja, hogy eredetileg egyutcás település volt, amelyből a XIII. században keresztutcás rendszer alakult ki, amely csak a XV. század második felében kezdett rr.egbomlani.16 Újabb elméletek is vannak, amelyek - legalább is a jogi értelemben vett városok XIII. századi megjelenése előtt - Magyarországon egy, a nyugateurópaitól eltérő várostípust tételeznek fel. Fügedi Erik arab forrásokat magyarázva ázsiai várostípusról beszél^, a vele vitatkozó Györffy György pedig arra mutat rá, hogy a nomád társadalmak is ismertek egy várostipust, és ez 18 szerinte Magyarországon is kimutatható. Sajnos, ezt az ázsiai, vagy nomád várostipust egyelőre régészetileg nem lehet kimutatni, és ezért joggal veti el mindezeket az elméleteket konstrukcióként Gerevich, aki rámutat arra, hogy Magyarországon, Európa gazdasági és kulturális határvidékén, több telepü19 léstipus, és ezek között egy alföldi és Alföld széli létezett. Tanulmányomban ezekkel foglalkozom. Feltételezhető-e valami különleges, nomád, ill. ázsiai tipus, avagy sem, mi jellemzi e terület városalaprajzait, miben különbözik az ú.n. mezőváros (oppidum) a valódi várostól egyrészt, a falutól másrészt, lehet-e valami időbeni különbséget, ill. fejlődést kimutatni - ilyen kérdések várnak megválaszolásra. A baj az, hogy egyes templomokat leszámítva ezen a területen a városokban jelentősebb ásatás nem volt, egykét település kivételével az írott forrásanyag a török időben szinte teljesen elpusztult, és ebből következőleg eredményeink esetleg részben csak hipotetikus értékűek lesznek. Ilyen forrásadottság mellett nézetünk szerint egyetlen mód ajánlkozott az alföldi, ill. Alföld-széli városok tipusmeghalározására, hogy néhány olyan települést emeljünk ki, amelyekről az átlagosnál valami — vei többet tudunk, ezek városszerkezetét ismertessük, és amennyiben ezek 8
