Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Zolnay Lászlót A "Balassák" és a Felvidék. (Adatok a XII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez)
tathatatlan része, érdeme van a soltészségek Instrituciójának Vág vidéki meggyökereztetésében. Úgy vélem: Zsolna - sok történészünket foglalkoztató - soltészségének, majd várossá alakulásának vizsgálatakor éppen Donch két évtizedes itteni birtoklásának adatai kerülték el a kutatás figyelmét. Zsolna 1264/67-től Donch mester atyafiságáé. Csák Máté tőlük, ismeretlen időben foglalja el s birtokolja 13 21-ben bekövetkezett haláláig. A lassan mezővárossá fejlődő települést 13 21-ben nyerik vissza a Balassa-ősök, akik Zsolnát 13 23-ban - csereképpen - Donch mesternek bocsátják át. 13 23-tól az 1340-es évekig (Donch és a király Valkó vári cseréjéig) marad Donch kezén. így hát soltészsége, mezővárossá fejlődése - nem Csák Máténak - de - Donchnak, vagy Donchnak is köszönhető. Mint tudjuk, a soltészség intézménye innen, Zsolnáról sugárzik ki a XIV. századi Bars, Zólyom, Túróc, Liptó felé. 1325-ben Kisucahely - a Balassák régi, ekkor már két éve Donch egyik uradalmi központja, a "provincia Warnense", vagyis a várnai váruradalom tar147 tozeka - kap soltészlevelet. Ez a privilégium mar mindenképpen Donch - és semmiképpen nem Csák Máté - müve. De 1337-ben, amikoris az egyik rózsahegyi polgár Diptó és 'Túróc közötti magánbirtokon, mégpedig Túróczi János özvegyének birtokán soltészséget alapít, még mindig Donch mester a zólyomi (tehát egyben a liptai s a túróci) megyeispán. Maga Várna, a várnai (vagy varini) váralja - 1323 és az 1340es években Donch magánbirtoka - a XIV. század végére elnyeri a "zsolnai * „148 jogot." Donch mester monumentális vár-, város-, egyházépítőit, freskátorait Ipolyi Arnold itáliai művészeknek tulajdonítja; templomfestőit Ipolyi egyenesen Simone Martini (1283-1344), a nagy sienai mester tanítványai körében keresi. Ezt a művészettörténetileg egyszer talán revízió alá vehető kérdést - Ipolyi szép elméletét - Donch mester reális emlékei alátámasztják. Hiszen megjárja Nápolyi, s ismételten felkeresi - mint magyar követ - a pápák avignoni udva.. 149 rat. 1319-ben Donch - zólyomi ispánsága mellé - a pataki ispánságot (atyja 150 s nagybátyja, Demeter egykori ispáni székét) is elnyeri. Donchot 1323-ig 151 említik Patak várispánjaként. 13 20-tól mind gyakrabban nevezik ot az aduiig "domes de Zolum", "comes de Zolum et Patak" megnevezés mellett "co152 mes de Lyptou, Thurüch et Arwa" címmel. Ez már az addigi zólyomi dis- triktusoknak - éppen Donch fejlesztő munkája által - önálló megyékké válásáról tanúskodik. Donch idejére Nagy-Zólyom addigi járásai megyékké váltak.151 152 153 154 1312-től fogva Donch mester egyre gyakoribb részvevője az országtanácsnak; megesik, hogy az oklevelek felsorolásaiban a nádor személye e154 lé helyezik. 116
