Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Zolnay Lászlót A "Balassák" és a Felvidék. (Adatok a XII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez)
Egyetlen adatom szól arról, hogy 13 29-ben Donch mester a szegedi vár várnagya. (Az 1329-ben tartott szegedi franciskánus gyűlésen emlékeznek meg erről, s felemlítik, hogy Donch építteti, vagy építteti újjá a mai szegedi Alsóvárosi templom helyén állt szegedi Szent Miklósnak szentelt franciská155 , „ nus templomot. Noha ezidett 3-4 más Donch nevű személyiség is él (pl. 156 Daksa nembeli Donch ), nehezen bár, de elképzelhető, hogy inkább az 1310-es, mint az 1320-as években a mi Donchunk kapitánykodott Szegeden. Hiszen I. Károly király (aki jóval később ezt szószerint is kifejezte: ragaszkodott Donchnak személyes közelségéhez. I. Károly pedig az 1310-es években nem Budán s nem Visegrádon rezideált, hanem a Szegedhez közeleső Temesvárott). Donch földi javai egyre szaporodtak. Ez azért is figyelemre méltó, mert _ „ _ „ j^57 ellentétben távolabbi elődeivel, sem Demeter mester, serr. Donch soha királyi földadományban nem részesült. S itt tán egy pillanatig érdemes arra gondolni: mi volt a Balassa-ősök, Donch (de meg a hasonló bárók) anyagi bázisa, gazdasági alapja? Honnan futotta magánvárak építésére, egyházak alapítására? S talán érdemes azt is felidézni: az Árpádok korától a várispánt várispánságának jövedelméből annak l/3-a illette. Kétharmada a kitályt. A megyeispáni tisztség így korántsem nobile officium, lényegében rideg gazdasági vállalkozás. Vagyis: a megyeispánnak - adott esetben a szepesi, sárosi, beregi, nógrád-honti, zólyomi is- pánságot viselő Balassa-elődöknek, s magának Donchnak - elemi érdeke a maga ispánságának benépesítése, falvak, telepek, városok alapítása, azok vi- rágoztatása. Zólyom esetében még a bányák megnyitása, bányavárosok szabadalmasítása, _ sőt egyházak alapítása is. Más munkámban utaltam arra az elfeledett közhelyre, hogy kegyúri - exempt - templomok alapítása s felépítése sem pusztán pietista gesztus: a kegyúr felépíti a templomot, őt illeti a tized, ebből tartja el papját, s a tized megmaradó részét továbbítja csupán az egyháznak, exempt egyházak esetében a megyéspüspöknek, avagy az esztergomi érseknek. A kegyuraság is jövedelmes jog: mintha a földesúri jognak egyik ikerága lenne. Azt pedig, hogy a kegyúr bevasalja a tizedet a hívőkön, de rosszul tartja papját, s visszaél - vagy talán csupáncsak él - a tized-kezeléssel, Nyit- rában az Elefántyak, a XIV. századeleji Zólyomban - éppen Donch kedvelt embereinek - a Radványiaknak (a Radvánszkyak eleinek) példázata mutat- ja.158 így tehát, amikor egy olyanféle nagy egyéniség alkotó élete elénk képe- ződik, mint mondjuk Donch mesteré, várépítései, város-alapításai, telepítései, templom-alapításai sem csupán holmi országépítő eszméknek, kegyes vallásos gesztusoknak kőből épített, kőbe vésett emlékei: az országépítő érdek s 117
