Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)

Csizmadia Andor: Urbárium és közigazgatás a feudális kori Apátfalván

Úgy látszik, a jövedelem ital formájában való elfogyasztása más alkalommal is előfordul, mert ugyanez az instrukció még egy közigazgatási szervről, a borbíróról is gondoskodik, aki a korcsmáltatást ellenőrzi. Az instrukciónak ez a pontja is előírja, hogy a korcsmárostól való számvételkor vagy hordóméréskor a tanácsbelieknek és a bíráknak nem szabad a község kevés jövedelmét elinni, mert az ő feladatuk a vagyonra való gondviselés, nem a pazarlás. A borbírák pedig pontosan jegyezzék fel, hogy kitől hány hordó bort vesznek. Szent György havának első napjától Szent Mihály napjáig az uraság borát kötelesek mérni. A számadás úgy történik, hogy megmérik a korcsmái hordót vízzel, azt felírják. Megállapítják azután mennyi a seprő, mennyi ment el emelésre, csepegésre, mennyi a borbíráké, a korcsmárosé, s mennyi ment ki végül a falu rovására. Ezt levonják a hordó űrtartalmából, s a szerint mennyiért folyt itcéje, kitetszik a jövedelem. Azt is fel kell azonban jegyezni, hogy kinek és miért ment a falu rovására? (9. pont)

A falusi bíró ítéletében a falu „törvénye” szólalt meg. Az ítéletet vagy a falu színe előtt, vagy a gyűlésben az elöljáróság előtt vagy azzal együtt hozzák. Néhol a bíró székét polgári széknek is nevezték. A hatáskör, amit a falusi bíró, vagy az elöljáróság gyakorolhatott, általában nem nagy terjedelmű, de igen változatos volt. Minthogy a falusi elöljáróság volt a falu közhatalmi szervezete, a falu belső életéből adódó és így az önkormányzat lényegéből meghatározott bírói feladatokhoz a felsőbb hatalom gyakran rábízott a falusi bíróra egyéb természetű feladatokat is, így a földesúr az ő érdekei ellen elkövetett, a megyei és a kormányhatalom pedig a közbiztonság, a közrend és más közhatalmi érdekek ellen elkövetett cselekmények büntetését.150 A büntetést rendszerint pénzértékben állapította meg a bíró. E tekintetben nagyon változatos volt az értékhatár. Miskolc város például 34 pénzig engedte csak meg a hatósága alá tartozó Ládház község bírájának a büntetés kiszabását, Szabolcs, Győr, Gömör megyék 1 forintig, Mármaros megye már 3 forintig, Vas és Veszprém megyék pedig 4 forintig.1 s 1

Sokféle volt az a cselekmény is, ami a község bíráskodása elé tartozott: kártételek, kisebb tolvajlások, s belső rend megbontásán kívül esetenként olyan cselekmények felett is büntető hatalmat adtak a bíró kezébe, mint a dohányszívás, káromkodás, ünneptörés, templomkerülés, az istentisztelet ideje alatt való kereskedés, zabolátlan nyelveskedés, részegeskedés, az új pénz elfogadásának megtagadása, a meghatározott árak túllépése, azonban olykor egész súlyos ügyekben is helyt kellett állani a falusi bíróságnak.15 2

Apátfalván az 1577. évi urbárium felsorolja a bírságokat: Vérontásért 1 fi. 40 dén. Lefogás a községben 40 d, a községen kívül a tiszt által 1 fi. Nyelwáltság 20 fi. Megjegyzi még az urbárium, hogy a fej- és jószágvesztés ítélete az uraság kegyelmében van.153 Az 1654. évi, és 1717. évi urbáriumok nem rendelkeznek a bírságolásról. A XVIII. századi Instrukció állapítja meg, hogy a bíró egy forintnál többre nem büntethet (6. pont). Mária Terézia urbáriuma elég részletesen tárgyalja a bírságolást, de a bírónak erről a jogáról nem rendelkezik, sőt csökkenteni akarja a földesúri bírságolást is. Úgy intézkedik ugyanis, hogy bírságpénzt „akárminemű kigondolható szín alatt nem egyébként, hanem csak a törvény által világosan kitett történetekben is csak azokon a jobbágyokon lehessen megvenni, akik az Ur székén a vármegye bizonysága, úgy mint szolgabiró és esküdt jelenlétében arra törvényesen ítéltetni fognak fönt maradván ezekben is a vármegye törvényszéke eleiben téendő appelatio” (Nyolcadik punctom. § I.).

A község tisztviselőinek jövedelmeit megismerhetjük az urbáriumokból, utasításokból és számadásokból. A bíró szolgálatának évében általában minren közteherviseléstől mentes volt. A dézsmaszedőknek 1717-ben adott földesúri utasítás 3. pontja (Instructio Decimatoribus) megállapítja, hogy „régi szokás” a bírák dézsmamentessége.'A dézsmájuk elengedéséért azonban a dézsmaszedőknek becsületesen segítsenek. Az ugyanebben az évben kiadott urbárium pedig a helység bírájának kötelességévé teszi, hogy az uraság

39