Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Csizmadia Andor: Urbárium és közigazgatás a feudális kori Apátfalván
lakosai a dézsmát házhelyenkint pénzben váltják meg.13 7 Hasonlóan kiárendálták a dézs- mát a földesúrtól 1798-ban is, majd a contractust megújítják 1801-ben és 1804-ben.138 A község feladatait saját tisztviselőivel végezteti. E tisztviselők a bíró, a tanácstagok és a község hites jegyzője. A község feje a bíró. A bírót a községben évről-évre választják, rendszerint a tehetősebb jobbágyok (gazdák) közül. Rendesen a legnagyobb hadak adják a bírákat (Bartha, Bársony, Mikó stb.).139 A bíróválasztásról az urbáriumok és községi iratok nem emlékeznek. Az első bíró, akinek a nevét tudjuk, Bartha Jakab. Az 1577. évi urbáriumban szerepel, mikor a község nevében panaszkodik a szarvaskői várnagyok túlkapásai miatt. A bíró esküjét 1717-ből ismerjük. „N.N. esküszöl az egy élő Istenre, ki az Atya Fiú és Szent Lélek tellyes Sz. Háromság egy bizony Örök Isten az boldogságos Szűz Máriára és Istennek minden szentéire, hogy ebben a jelen való esztendőben reádbizott Bíróságodnak hivatallyában tehetséged szerint igazán eljársz és valakinek ügyök vagy Törvények előtted forgand és igazán adatik mindennik személy válogatás nélkül igazságot tészesz, ígéretet, adományt, szeretetet, gyülölséget, atyafiságot, egyszóval minden emberi tekintetett hátra vetvén amint a közönséges igazság hozza magával, mind szegénynek, gazdagnak, özve- gyekk és mindnekk valakikk hozzád folyamodnak igazságot szolgáltatsz. Mindenek fölött az egy élő Istennek tisztességbe és az ő Anya-Szent-Egyházának épülésére és előmenetelére minden tehetséged szerint igyekezel és törekedel Szent Egyházunk javait oltalmazván gyarapítód, Falutok Jószágotskáját és Jövedelmét minden erőddel őrized, semmit azokbul szántszándékkal el nem tékozolsz, magadnak is renden kívül azokbul nem tulajdonítasz és a következendő szerentsés és szerentsétlen állapotokban híven is és szorgalmatosán elő állassz és ezen helységben lakozó községnek javára és előmenetelére igyekezel. Isten Téged úgy segéllyen.”140 A bíró választására irányt mutat a XVIII. századból való községi rendtartás, amelyet az uradalom községeire majdnem azonos szöveggel adtak ki. E rendtartás 1. pontja kijelenti, hogy „a bírák választásában a lakosoknak a földesúrtól szabadságuk vagyon, de olyat válasszanak, aki a földesúr kára nélkül a helységnek hasznos Gazdája lészen”. A bíróválasztást 1771-ben újra szabályozza a Mária Terézia-féle urbárium (Kilencze- dik Punctom), mely szerint a bírói hivatalra az uraság hármat nevezett s ezek közül egyet az uraság tisztének jelenlétében szabadon választhattak. Megadta azonban az urbárium az uraságnak azt a jogot, hogy ha a választott „rossz viseletű” volt, azt letehesse, meg is büntethesse s a letett bíró helyett pedig ugyanilyen módon újat kellett választani. Hogy az urbárium rendelkezéseit Apátfalván végrehajtották-e, nem tudjuk, valamint azt sem, az 1836:IX.tc.-nek a bíróválasztásra vonatkozó hasonló rendelkezései életbe léptek-e, mert a földesúri és egyéb iratok között bíróválasztás leírása fenn nem maradt. A községnek a XVIII. században 2 bírája is lehetett. A községi iratokat ugyanis rendszerint „mi apátfalvi bírák” bekezdéssel adják ki, ami — a többes szám használata magában véve még nem bizonyíték -, de az aláírásokban is többször két bíró szerepel. A XVIII. századi községi rendtartás a bíró mellett törvénybíróról is beszél. Természetesen ilyenkor az első a főbíró és a törvénybíró pedig a helyettese. Hogy hatáskörük miképpen oszlott meg, arra nézve nem találtam adatot. A bírák mellett a községi közigazgatásban az esküdtek vittek szerepet. Az esküdtek száma forrásainkban nincs meghatározva. Választásuk nincs urasági jóváhagyáshoz kötve, azt a község szabadon gyakorolhatja. Ugyanilyen rendelkezést tartalmaz a Mária Terézia- féle urbárium is. Az esküdteknek is esküt kellett tennie, melyben megvallották, hogy az „esztendő forgásában” rájuk bízott tanácsbeli tisztnek hivatalában tehetségük szerint híven és igazán járnak el, ha valakinek ügye elébük kerül, személyválogatás nélkül tesznek igazat, ítélnek 36
