Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Csizmadia Andor: Urbárium és közigazgatás a feudális kori Apátfalván
teket? Az enyéimmel egyazon egyházhoz tartoznak — így Barkóczy — velük azonos sorsuk van, miért ne viselnék ugyanazokat a terheket? De mindezeket Uraságod okosságának ajánlom, melyben amint nagyon bízom, úgy nem félek, hogy azáltal őrködve, valami alkalmatlan, vagy igazságtalan be ne következzék.”110 Gustini rá is szolgált Barkóczy bizalmára. A Miskolcon készülő urbáriumba belevették a Barkóczy által kívánt záradékot is. Az urbárium mind a hat községre kiterjedt, amelyik részt vett a lázadásban: „Minthogy a Seminarium hat faluinak, Apátfalva, Bóta, Uppony, Mercse, Királd és Bánhorvátnak abban lakozó örökös jobbágyainak mind ekkoráig rend szerént való Urbá- riumja és a Földes Urasággal semminémü alkuja, az jobbágyi szolgáltatások, roboták és másféle adózások iránt nem volt,111 hanem minden féle szolgálatokat az üdőnek mivoltához képest Földes Uraságnak párán cső lattya szerént éppen a mostani felzendülésig, hol többet, hol kevesebbet végben vittek, annak okáért mind magok kötelességeik iránt, mind a Földes Uraság maga jövedelme felőli bizonyosabb lehessen, maga Urbáriumát, tovább- való tetszésig e képpen regulázni kivánnya”. Az első pont rámutat arra, hogy noha az ország törvényei 52 nap robotot Írnak elő, az uraság megelégszik 20 napi szolgálattal úgy, hogy akinek igavonó marhái vannak, egész erejével (igával), akinek nincsenek, kézi munkájával kell esztendőnkint a húsz napot eltölteni. A húsznapi munkában azonban nincs benne a majorsági munka, a szántás, kaszálás, betakarítás és beszállítás. Ez vonatkozik az urasági dézsma és a malmok hasznának beszállítására is. A második pont kötelességévé teszi a négy igavonó marhával rendelkező gazdának, hogy két bécsi öl fát, akinek pedig két igavonó marhája van, 1 bécsi öl fát tartozik évenkint Egerbe bevinni. A hegyaljai szüretre évenkint szekereket tartoznak adni és el kell látniok a gyalogpostát is (3. o.). A pénzbeli cenzus Apátfalvának évenkint 200 Rénes forint, Bánhorvát cenzusban 18 hordó (á 3 akós) bort ad hordóval együtt, Mercse 40 forintot, Bóta 36-ot, Uppony 36-ot és Királd 16-ot. Földesúri ajándékképpen Apátfalva régi szokás szerint újévkor egy őzzel, tojásokkal, tyúkokkal, vagy ezek helyett egy ártánnyal, húsvéti és pünkösdi báránnyal, Uppony, Mercse őzzel és nyúltál, Bánhorvát újévkor őzzel, vagy madarakkal, ezenkívül húsvéti és pünkösdi ajándékokkal is fog kedveskedni (5. pont). Noha az ország törvényei szerint minden földi termésből, borból, bárányból, méhekből és sertésekből tartoznak a jobbágyok kilencedet és tizedet adni, az uraság „megelégszik” a kilenceddel (6. pont). Dézsmálás idején azonban csirkét vagy ludat adnak a dézsmál óknak (10. pont). Ahol szőlők nincsenek, Szent Mihály-naptól Nagykarácsonyig, ahol szőlők vannak, Szent György-napig a jobbágyoké a korcsmáltatás, sört, pálinkát azonban nem árulhatnak. A mészárszék is az uraságé (7. pont). Az uraság engedelme nélkül nem lehet senkinek vadászni, ha azonban megparancsolja, az alattvalók tartoznak vadászatra kimenni (8. pont). Az uraság megengedheti pálinkafőző fazék tartását a jobbágyoknak is, de fazekanként 1 tallért kell évi cenzusképpen fizetni és a pálinkát csak maga használhatja fel, vagy máshova viheti, a faluban nem adhatja el (9. pont). Most következik a Barkóczy által kívánt beszúrás: „Mivel Hazánk élő törvénye szerént a Földes Uraság szabadon élhet maga jószágával az adózó és fizető szegénységnek romlása és pusztulása nélkül, azért ezen Nemes Szeminárium is fenn tartya magának: Hogy ha az Üdő és szükség úgy hozza magával, kiváltképpen 28
