Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Lehoczky Alfréd: A forradalmi munkásmozgalommal szemben álló ideológiai és politikai törekvések a századfordulón Borsod megyében
Az egyik, hogy a városi képviselő-testületben (majd törvényhatósági bizottságban) a kisiparosság jelentős erőt képviselt, s a másik, hogy a városi szervezetben a „munkásügy” a rendőrség hatáskörébe tartozott (a főkapitány gyakorolta az „elsőfokú iparhatósági” jogkört), így az egyeztetések és döntések, valamint a végrehajtás, illetve kihágások megtorlása egy kézben összpontosult. Mindez természetesen az egész időszak alatt fő támadási célpontja a munkásságnak. A közigazgatási hatóságok magatartását nézve Miskolc város elsősorban liberalizmusával tűnt ki. A város konzervatív szemléletmódja a századfordulón Szentpáli István polgármesterré választásával nagy átalakuláson ment át.30 Feltehető, hogy megválasztása — két ellenjelöltje volt — e konzervatív szárny ellenzékébe ütközött.31 Szentpáli egész életútja jelzi sajátosan progresszív felfogását és tevékenységét.32 Az 1912-ben megválasztott polgármester (dr. Nagy Ferenc) szemléletileg tisztább, törekvéseiben még racionálisabb egyéniség.33 A város politikai magatartását tagadhatatlanul e két személyiség határozta meg, s ez politikai tekintetben is kedvező hatású volt. Miskolc város politikai arculatára fényt vet két képviselői kerületének állásfoglalása. Az északi kerület, melyhez elsősorban a kispolgárság tartozott (iparosok és kereskedők) hagyományosan ellenzéki (függetlenségi) kerület. Az időszak alatt kevés kivétellel Bizony Ákos miskolci ügyvéd képviseli az országgyűlésben. A déli kerület — ahol vasúti és postai alkalmazottak voltak túlsúlyban — hagyományosan kormánypárti. A Szabadelvű Pártnak, majd a Munkapártnak időszakunkban Lichtenstein József a legillusztrisabb miskolci képviselője. A fiatalabb generáció tagjaként aktív tevékenységével és teljesen konzervatív szemléletével tűnik ki gr. dr. Heller József volt miskolci főszolgabíró, aki egyre jobban vezéri pozíciókra tör. A helyi tőke képviselője Herz Jenő gépgyártulajdonos, dr. Sugár Ignác, a Kerületi Iparkamara titkára. E politikai áramlat fontos személyisége — az újságírók között, kik a tudat alakítására jelentős befolyást gyakoroltak — dr. Kovács József (miskolci ügyvéd és lapszerkesztő), valamint Fehér Ödön fővárosból jött lapszerkesztő.34 A Függetlenségi Pártnak egy jelentős városi személyiségét kell kiemelnünk: Bizony Ákos miskolci ügyvédet, a város északi kerületének országgyűlési képviselőjét, ki a párt tradicionális politikájának képviselője, de ez a század elején már elvesztette progresszivitását. A város sajátos szemléletét érvényesíti általános politikai magatartásában.35 Zsedényi Béla, ki a húszas évek elején az eperjesi jogakadémiával kerül Miskolcra, éles szemmel látja a századelő Miskolcának fő jellemzőit. Bár a század első évtizedét a város „leggazdagabb időszakának” tartja, s Szentpály polgármesterségét meghatározónak tekinti, alapvetően mégis az a véleménye, hogy a város a század elején csak birkózik önmagával; „kisvárosi szokásait már levetkőzte, vagy levetkőzni igyekszik, s ha hordja is, restelkedve hordja . .., a nagyvárosi élet követését viszont csak próbálgatja”. Megállapítja azt is, hogy a város „társadalmi élete éppen ezért még inkább különcködésben fejeződik ki, látványos bálok, fogadások rendezésében.” Zsedényi Béla Miskolc fejlődését elemezve megállapította, hogy e városban hiányzik az a patrícius réteg, mely más elemekkel kiegészülve (felfrissülve) „önmagából képes lenne kitermelni” tradíciók által is „elhivatott vezéregyéniségeket”, ehelyett a vezetés azok kezében összpontosul, kik a „hatalmat képviselik”, ezért a tisztviselői réteg különleges szerepre tesz szert; igy válik Miskolc „latejner várossá”.3 6 Megállapíthatjuk azonban, hogy e helyzet nem válik Miskolc kárára a század elején, sőt bizonyos értelemben dinamizmust biztosít, kiküszöbölve a konzervatív megcsontosodást. A századelő miskolci szellemi életére több olyan személy gyakorolt hatást, akik széles látókörrel, gazdag ismerettel, modern szemlélettel rendelkeztek. Ilyen volt dr. Kovács Gábor fiatal tanár, aki a Miskolci Napló hasábjain több értékes cikket írt. 1902 208
