Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Mondy Miklós: Zemplén megye székházának és levéltárának építéstörténete
tották egybe a két régi és a három új termet. Az új termek klasszicista stílusú polcokkal és szekrényekkel vannak berendezve, melyek hangulatukban jól illeszkednek a korábbi két teremhez és impozáns látványt nyújtanak.2 6 A megye „Palota Terme” nemcsak a gyűléseknek adott otthont, hanem a hagyományos megyebáloknak is. Az 1821. évi öt napig tartó nagy mulatságról Dongó Gyárfás Géza közölt adatokat.27 Itt tartották a jótékony célú bálokat is, kórház fenntartására, szegények segélyezésére. Az önkényuralom idején az épületre és termeire dermedt csend szakadt, a régi hivatalnokok visszavonultak, de a Kossuth-i szellem rejtve tovább élt. A polgári közigazgatás átszervezésével a bírói és végrehajtói szervek külön épületekbe költöztek itt csak a közigazgatás megyei intézői, főispán, alispán, főjegyzők, mérnökök, orvosok, adószedők hivatalai maradtak. A régi megyei közgyűlés szerepét a Törvény- hatósági Bizottság vette át, amelynek tagjai hivatalvezetők és virilisták voltak. 1903-ban szintén pályázatot írtak ki új megyeháza építésére. A beérkezett tervek megtalálhatók Zemplén megye levéltárában, melyek a kor ízlését tükröző eklektikus és szecessziós stílusjegyeket tartalmaznak. Az építkezésből fedezet hiányában nem lett semmi. 1904. év november és 1906. év április közötti időszakban szintén nagy események játszódtak le a megyeháza falain belül. A kormány intézkedéseit nem hajtották végre, Hadik főispán lemondott és a Fejérváry-kormány „nyolc hónapig nem tudott főispánt fogni Zemplénbe.” A kinevezett Palla vicini főispán csak csendőrszázad kíséretében tudott bevonulni a megyeházára, karhatalommal ugyan megtörte az ellenállást, a megyei főbb hivatalnokokat, Dókus Gyula alispánt, néhány járási főszolgabírót, főjegyzőt leváltatott. Intézkedései ellen a megye és a város közönsége többször tüntetett, a beiktatása napján két lovasszázad egy dragonyos szakasz és háromszáz gyalogos és lovascsendőr vonult fel a megyeháza köré, ahol ezer főnyi tömeg gyűlt össze. Kispál Sándort nevezte ki az alispáni teendőkre, de az elégedetlenkedőkkel nem boldogulva Pallavicini lemondott. Helyére dr. Kazay László borsodi aljegyzőt nevezték ki, akinek tisztogató munkája, szigora sem lett eredményesebb. Andrássy belügyminiszter rendeletére a törvénysértések megszűnnek és a régi megyei hivatalnokok visszatérhetnek munkakörükbe, a lakosság megelégedésére.28 A megye költségeire a nagyterem díszítésére megfestetik régi, hires zempléniek arcképeit; Rákócziakét, Kossuthot, a megye neves főispánjait, Dudits Andor által Rákóczit a körömi országgyűlésen és Boruth Andor festőművésszel az ezer éves ünnepségen felvonult zempléni bandériumot. Az 1918-as polgári forradalom után itt is átszerveződik a megyei közigazgatás. A Tanácsköztársaság idején az épületben alakul meg és működik a Direktórium Bolyai Bettelheim Ernő és Csuta Károly vezetésével. A cseh intervenció idején az ideiglenesen berendezkedett „zsupán” is itt székelt, majd kivonulásuk után nagy károkat tettek az épületben és bútorzatában. Trianon után a Felvidékről kiutasított magyar hivatalnoki karral felduzzasztják a zempléni közigazgatást, nagyobb apparátussal több hivatalt zsúfolnak be az épületbe. Helynyerés céljából kisebb átalakításokat végeznek az épületen. A második világháború várost érintő eseményei és a felszabadító harcok az épületben nem okoznak nagyobb károkat, csupán a tetőzet és az ablakok rongálódnak meg. A károkat hamar helyreállítják, hiszen itt indul meg a demokratikus szellemben átalakult új közigazgatás. Olyan változások jönnek, amiket évszázadokig nem látott ez ódon épület: például főispánasszony tevékenykedik itteni hivatalában. 107
