Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Mondy Miklós: Zemplén megye székházának és levéltárának építéstörténete
1950-ben a történeti Zemplén megye mint közigazgatási egység megszűnt, összevonták Abaúj és Borsod megyével. A megyei hivatalok funkciója az épületben megszűnt, illetve Miskolcon szerveződött át új feladatokra. A megalakult városi tanács költözött be a régi Városházáról és lett az épületnek máig is gondos gazdája. Itt kaptak helyet a tanács szakigazgatási szervei. Az épület teljes és szakszerű műemléki helyreállítása 1966-ban kezdődött és több részletben 1974-ben fejeződött be. A felújítás során műemléki palával cserélték fel az elavult, hódfarkú cserépfedést, a jellegtelen toldaléképület-részeket lebontották, az oszlopos előteret eredeti állapotába visszaállították, új kapukat szereltek fel. A világítást és fűtést is korszerűsítették. A Tanácsterem rekonstrukciója befejeződött, régi pompájába visszaállt, stílbútor került az asztalok, székek helyére. A folyosót márványlapokkal burkolták, az ablakokat műkőkerettel pótolták, párkányokat, oszlopokat, oszlopfőket restaurálták, a régi emeletre vezető tölgyfa lépcsőket műkőre kicserélték. Zemplén megye levéltárát felújították, korszerűsítették és 1974-ben rendeltetés- szerű használatra átadták és mint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fióklevéltár működik az épületben. Az udvari belső teret is rendezték, a hagyományokat őrző Dőrzsik forrás kútját meghagyták, három lejárati lépcsősort képeztek ki, parkosítottak. 1968-ban a bejárattal szemben, egykori dolgozóhelyének közelében állították fel Kazinczy Ferenc mellszobrát, Pátzay Pál szobrászművész alkotását. Az épület jelenleg teljes szépségében szolgálja évszázados elsőrendű feladatát, a benne működő hivatalok államigazgatási tevékenységét, s mint a város legszebb műemléke is, látványával maradandó élményt nyújt a kis városba látogató idegennek. JEGYZETEK [1 ] Adalékok Zemplén vármegye történetéhez (ezután Akk.) XXIV. k. 109. o. Dongó Gyárfás Géza közlése. [2] Koroknay Gyula: cikke közölve Műemlékvédelem. 1964. VIII. 2. szám 81. o. [3] Mondy Miklós: A sátoraljaújhelyi régi Megyeháza építésének története. Műemlékvédelem. 1967. XI. 4. szám. 225. o. [4] Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fióklevéltár Sátoraljaújhely (ezután BAZmLt. S.) 1758. jkv. 170. o. és 202. o. [5] BAZmLt. S. 1758. jkv. 364. o. [6] SoósImre: Zemplén megye levéltára és Kazinczy Ferenc. Történelmi Évkönyv II. k. 185. o. [7] Akk. XVII. k. 235. o. [8] Mondy Miklós: i. m. 225. o. [9] BAZmLt. S. 1763. jkv. 213. o. [10] Ld. 2. sz. jegyzetet. [ 111 Soós Imre: i. m. 186. o. és BAZmLt. S. 1774. jkv. 822. o. [12] BAZmLt. S. 1776. jkv. 537. o. [13] BAZmLt. S. Loc. 12. No. 96. [14] Mondy Miklós: i. m. 227. o. [15] BAZmLt. S. 1812. jkv. 238. o. [16] BAZmLt. S. 1812. jvk. 349. o. [17] BAZmLt. S. Loc. 229. No. 1557. [18] Uo. [19] Uo. levő kimutatás alapján. [20] BAZmLt. S. 1821. jkv. No. 1097. [21] BAZmLt. S. 1823. jkv. 657. o. [22] Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története IX. k. 102-106. o. [23] Kazinczy Ferenc levelei XXI. k. 457. o. 108
