Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Süli-Zakar István: Tokaj-Hegyalja és környékének népmozgalma 1787-1970 között
részek mellett azonban továbbra is alacsony népsűrűségű maradt a Hosszúrét vidéke. Sárospatak bodrogközi részén, Tiszakarádon, Bodroghalmon, Karos, Karcsa és Pácin területén a népsűrűség értéke alig haladta meg a 20 fő/km2 -t. Ennél alacsonyabb értéket csak a Zempléni-hegységben találunk. 1869-et követően a népszámlálások hivatalos adatai segítségével követhetjük nyomon Tokaj-Hegyalja és környékének népmozgalmát. Másrészt a népszámlálások biztos adatbázisai, s az országos jelentőségű demográfiai események (az 1873-as kolerajárvány, a XIX. század utolsó harmadának népesedési hulláma, majd a kivándorlás) a népességtudományok felvirágzását eredményezték, s így igen sok korabeli értékelésre is támaszkodhatunk.1 6 A múlt század hetvenes éveinek kétségtelenül legnagyobb hatású demográfiai eseménye az utolsó magyarországi koleravész volt. A XIX. század középső harmadához viszonyítva demográfiai szempontból jó átlagos évnek lehet számítani az 1870-es esztendőt. Ebben az évben Magyarországon 570 692 születés és 446 085 halálozás történt.17 Az 1873-as évben viszont 566 792-en születtek és 874 055-en haltak meg. A kolera legsúlyosabban 1873-ban pusztított, de nem szorítkozott csak erre az egy évre (1. táblázat). 1. táblázat Magyarország természetes szaporodása, illetve fogyása 1869-1874 között (Horvátország nélkül) Év Születések száma Halálozások száma Természetes szaporodás Ш. fogyás szám % 1869 589 214 451 730 137 482 1,04 1870 570 692 446 085 124 607 0,91 1871 591 148 535 350 55 798 0,40 1872 563 362 580 445-17 083-0,12 1873 566 792 874 055-307 263-2,23 1874 572 444 571 728 716 0,00 Forrás: Kőnek Sándor: Magyar birodalom statisztikai kézikönyve (jegyzetek 16) 98. és 108. old. Amíg az előző 1866/67-es kolerajárvány valójában nem is jelentkezett a vizsgált területen, addig az 1873-as — Magyarország mai területét tekintve — a zempléni és az abaúji részeken pusztított leginkább. Míg Magyarország területén 1873-ban a természetes fogyás átlagosan —2,23% volt, addig Abaúj vármegyében -4,40, Zemplén vármegyében —5,11%' 7 (2. táblázat). 2. táblázat Abaúj és Zemplén vármegyék természetes szaporodása, illetve fogyása 1870-1873 között Születések száma Halálozások száma Természetes szaporodás illetve logyas Ev Abaúj vm. Zemplén vm. Abaúj vm. Zemplén vm. Abaúj vm. Zemplén vm. szám % szám % 1870 7323 6 560 6 370 5 291 953 0,57 1 269 0,43 1871 7364 13 199 5 499 10 490 1865 1,11 2 709 0,92 1872 7477 13 222 7 171 12 785 306 0,17 437 0,14 1873 6810 12 191 14 295 27 364-7485-4,40-15 173-5,11 Forrás: Keleti Károly: jegyzetek 16., 25. és 35. old.
