Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)

Süli-Zakar István: Tokaj-Hegyalja és környékének népmozgalma 1787-1970 között

között sem - telt el sok idő,11 ennek ellenére a publikált adatok között helyenként igen nagy eltérések találhatók (3. ábra). így igen lényeges a különbség Megyaszó (2067, illetve 2710), Kenézlő (736, illetve 549), Riese (336, illetve 230), Sára (243, illetve 315) és Alsóregmec (568, illetve 188) esetében.

Az első magyarországi népszámlálás és Nagy Lajos adatai közötti tényleges szaporodási értékek rendkívül erős kiegyenlítődési tendenciára utalnak (4. ábra). Ez a kijelentés vonatkozik Tokaj-Hegy alj ára is, ahol az átlagos 20—40%-os növekedés helyett a korábban ritka népsűrűségű településekben nőtt nagyobb mértékben a népesség száma (Bodrog- olaszi 102,3, Vámosújfalu 118,9%).

A Taktaközben is magas volt (átlagosan 40—60%) a lakosság növekedése, azonban ez mégis messze elmaradt a Bodrogköz növekedési arányától, hiszen itt a népességszámok a vizsgált időszakban általában megduplázódtak. Különösen nagy volt a népesség növekedése Tiszakarád (160%), Karos (140,2%), Pácin (139,8%), Kis- és Nagycigánd (132,1%) esetében.

4. ábra

A kiegyenlítődési folyamat ellenére továbbra is nagyok a népsűrűségi különbségek (5. ábra). A nagy népsűrűségű övezet Abaújszántótól (100,5 fő/km2) húzódik Tállyán (140,8 fő/km2), Mádon (177,5 fő/km2) át Tokajig (129,2 fő/km2). majd a Bodrogot követve tart Sátoraljaújhelyig. (A legmagasabb népsűrűségi értéket a Hegyaiján a 3487 lakosú Tolcsva érte el, népsűrűsége 1828-ban 217,1 fő/km2 volt!)

38