Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)

Süli-Zakar István: Tokaj-Hegyalja és környékének népmozgalma 1787-1970 között

Az ország mai területén 1784/87-ben az átlagos népsűrűség 28,8 fő/km2 volt, Borsod- Abaúj-Zemplén megye jelenlegi területén pedig 35 fő/km2 ,s Az országos, vagy a megyei értéknél mindössze néhány település mutat fel alacsonyabb népsűrűséget (Bodrogolaszi 17,9, Vámosújfalu 24,9, Szegilong 31,2 fő/km2). A legtöbb hegyaljai település az országos-megyei átlagértékek többszörösével rendelkezik. Budapest és Miskolc mai területén 108,8, illetve 82,7 fő/km2 volt 1784/87-ben a népsűrűség,6 ugyanakkor Tokajban 106, Mádon 109,3, Tállyán 115 és Tolcsván 132,2 fő/km2.

Ez a nagyon magas népsűrűség, az intenzív mezőgazdaság mellett is, mindenképpen telített agrárnépsűrűséget jelentett, tehát igen jelentős kereskedelmi és kézműipari tevékenységről árulkodik.

A sűrűn lakott Tokaj-Hegy alj a szomszédságában ritkán lakott területek feküdtek (2. ábra). Harangod vidékén a népsűrűség a megyei átlag körül alakult (pl. Megyaszó 35,5 fő/km2), míg a Taktaközben (Taktaharkány 17,4, Prügy 17,2, Taktakenéz 14,7), s különösen a Bodrogköz területén igen kicsiny népsűrűségi értékeket találunk (Tiszakarád 9,1, Karos 10,0, Pácin 8,4, Bodroghalom 6,4, Karcsa 4,3 fő/km2).7

Magyarországon általános népszámlálást 1784/87—1850 között nem tartottak. Az 1804 után végrehajtott adóösszeírásokból kimaradt a nem adózó felnőtt népesség (nemesség, papság), s családtagjaik.* így a XIX. század első felének népesedési viszonyaira Nagy Lajos és Fényes Elek népességi adataiból következtethetünk.9 Természetesen adataikat nem lehet teljességgel megbízhatónak tekinteni, hiszen — ismerve lehetőségeiket és korlátáikat — erre nem is vállalkozhattak.10 Műveik megjelenése között — adatgyűjtéseik

3. ábra

31