Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Gáspár Gyula †: Adalékok a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem történetéhez
ADALÉKOK A MISKOLCI NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM TÖRTÉNETÉHEZ GÁSPÁR GYULA Korunkban mind nagyobb érdeklődés tapasztalható az egész világon a tudomány- történet iránt. Számos országban az egyetemeken külön tanszékeket létesítenek egy-egy terület, pl. a műszaki tudományok történetének legfelsőbb szintű oktatására. A dolog természete szerint az egyetemek, főiskolák története szervesen kapcsolódik a tudomány fejlődéséhez. Átfogó keretet mindehhez az emberiség történelme ad. Ennek fordulatai alapvetően befolyásolják az intézmények életét, lehetőséget adhatnak egy-egy tudomány- terület kialakulásához, fejlődéséhez. Ezek a megállapítások erősen szembeötlő példát kapnak hazai műszaki felsőoktatásunk történetében, amely a Selmecbányái Bányászati Akadémia kialakulásával kezdődik. Ez a főiskola az 1735-ben Selmecbányán alapított Bányatisztképző Iskolából alakult ki fokozatos fejlődés révén, amelynek nyomán a bányászat, a kohászat és velük kapcsolatban — márcsak mindkét területen történő nagymérvű fahasználat miatt is — az erdészet nyer mind differenciáltabb felsőfokú oktatást, egyben a megfelelő tudomány- terület is mind intenzívebb kutatás tárgya lesz. A Bányászati Akadémia első felsőfokú műszaki tudományos intézményünk.1 Ennek két kara alakult ki később, nevezetesen a bányamérnöki kar és a kohómérnöki kar, ezek a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem megfelelő két karának jogelődei. E műszaki felsőfokú oktatási intézményünk a freibergi- vel együtt a világ legrégebbi ilyen intézménye. Jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a méltán híres francia École Polytechnique kialakításánál Selmecbányái tapasztalatokat is felhasználtak. Saját szakterületemnek megfelelően azt tudom kiemelni, hogy az 1765-ben létesített matematikai tanszékét Mikoviny Sámuel személyében kora egyik jeles matematikusa vezette. E tanszék a matematikán kívül a mechanikát és fizikát is oktatta ebben az időben. A bányaművelés terén pedig számos új korszakos jelentőségű felfedezés és eljárás fűződik az akadémia professzorainak a nevéhez (pl. a robbantásos fejtési eljárás). Érdemes azt is kiemelni, hogy a budapesti műszaki egyetem más gyökérzetből sarjadzik ki, nevezetesen a budapesti tudományegyetem keretében alakult meg 1782-ben a Mérnöki Intézet, amelyből lesz majd némi útkeresés után a műszaki egyetem. Az intézet fő oktatási területe kezdetben a földméréshez kapcsolódik, s a hazai ilyen irányú igényeket kielégítő mérnökképzés bázisa. Műszaki felsőoktatásunk így két főágból ered és túl a szakterületi különbségeken, bizonyos szemléleti eltérések is tapasztalhatók a más-más születési „hely” miatt is. Itt elsősorban arra gondolok, hogy az elméleti jellegű tárgyakat (pl. matematikát) Budapesten a tudományegyetemi talaj révén világviszonylatban is igen magas szinten oktatták. S a műszaki egyetem jó hírnevét (az egész világon) ennek is köszöahette és köszönheti. A Nehézipari Műszaki Egyetem alapítási éve 1949., székhelye Miskolc, három kara van: bánya-, kohó- és gépészmérnöki. A bánya- és a kohómérnöki kar Sopronból települt át, ahová az első világháború következményeként, a megváltozott államhatárok miatt 215
