Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Lénárt Béla: A Hejőcsabai Cement- és Mészmű története, 1890-1976
JEGYZETEK [1 ] Magyar Hírlap (1976. IV. 4.): Felavatták a hejőcsabai cementgyárat. [2] Országos Levéltár (továbbiakban OL) Magyar Általános Kó'szénbánya Rt. (továbbiakban MÁK) Jogügyi Osztály Z. 253. 99 csomó (továbbiakban cs): 3421/911 sz. Véghatározat. [3] Dr. Csorba Elemér: Miskolc (Athenaeum Bp. évsz. nélk. 11. és OL. MÁK Jogügy Z. 253. 100. cs: Dr. Vadász Elemér: „Véleményes jelentés a görömböly-tapolcai kőfejtő áttelepítéséről”. [4] OL. MÁK Jogügy Z. 253. 100. cs.: jegyzőkönyv a közigazgatási bejárásról. [5 j OL. MÁK Jogügy Z. 253. 99. cs.: Weiszkopf és a MÁK szerződése. [6] OL. MÁK Jogügy Z. 253. 99. cs.: 3421/911. sz. Véghatározat. [7] Berend T. Iván-Ránki György: Magyarország gyáripara 1900-1914, Bp. 1955. 330. [8] Lásd 5. jegyzet szerződését! [9] OL. MÁK Jogügy Z. 253. 100. cs.: a MÁK és a munkácsi püspökség haszonbérleti szerződése Bp. 1912.11. 29. [10] OL. MÁK Jogügy Z. 253. 100. cs.: 2840/912. sz. főszolgabírói végzés 1912. VI. 10. [11] OL. MÁK Jogügy Z. 253. 99. es.: Schäfer üzemvezető 1914. X. 18-án kelt leveléből:.. „A mészégető telepen a munkások maximális létszáma 50 . . .” [12] OL. MÁK Jogügy Z. 253. 100. cs.: a munkarend itt található. [13] OL. MÁK Jogügy Z. 253. 99. es.: Schäfer 1914. X. 22-i leveléből. [14] OL. MÁK Jogügy Z. 253. 101. cs.: 6020/1912 sz. főszolgabírói véghatározat és lakhatási engedély; Glos Károly miskolci ügyvéd 1915. VI. 29-i levele. [15] Magyar Jövő (1920. VI. 3.): Letartóztatták a hejőcsabai mésztelep vörös diktátorát:. . . „Szili már a Károlyi forradalom alatt is bizalmi férfia volt a munkásoknak, és annyira izgatott köztük, hogy egy alkalommal, 1919 februárjában a munkások egy része fegyveresen megjelent Schäfer lakásán ... őt és hivatalnokait kidobták az irodából ... A sztrájkok a telepen egymást érték . . [16] Dr. Lehoczki Alfréd: A Tanácsköztársaság története Borsodban és Miskolcon. Miskolc 1969. 49. Nevezettek az 1919. IV. 13-i hejőcsabai községi direktórium tagjai lettek, mivel az üzem dolgozói voltak, feltételezhetően ők voltak a megbízottak. [17] Átszámítás: 1 m3 = 15 q mészkő. [18] Ol. MÁK Jogügy Z. 253. 100. cs.: Iparvasút szolgálati utasítása. [19] OL. MÁK Személyzeti O. Z. 254. 12. cs.: alapján. [20] Berend-Ránki i. m. 333.: a gyengébb élelmiszerkosár tartalma: 1 kg sertéshús, 1 kg kolbász, 0,5 kg zsír, 20 kg barna kenyér, 12,5 kg burgonya, 2 kg káposzta, 2 kg bab, 1 kg cukor, 3 db tojás és 7 1 tej. [21] A munkarend: 12. jegyzetben! [22] OL. MÁK Jogügy Z. 253. 100. cs.: Munkarend módosítása 4/b §. [23] Reggel (1905. V. 3.): Lezuhant a mélységbe, végzetes baleset. A cikkben Sumecz Ferenc bányász súlyos, de nem életveszélyes sérüléséről olvashatunk. [24] Berend T. Iván-Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után 1919-1929. (Akadémiai K. Bp. 1966. 32, 34.) [25] Berend-Ránki i. m. 23. 126] A létfenntartási költségek (1914-et 100-nak véve) 1924-re 2 081 800-szorosra, a munkabérek mindössze 1 556 200-ra nőttek. Berend-Ránki i. m. 432. [27] Áramfejlesztő Barcikán, központi centrálé és Karbidgyár Tatabányán stb. (Berend-Ránki i. m. 299.) [28] A közeli két vasgyár termelése erősen csökkent, Őzdon a háború előtti vas 8%-át öntötték, Diósgyőr 1913-as 8700 fős állományát 1921-ben 5565 főre csökkentette. A cukorrépa-termelés a háború előttinek 36%-ára esett, így csökkent a cukortermelés is. Berend-Ránki i. m. 52—53. és 47. [29] OL. MÁK Jogügy Z. 253. 99—100—101. cs..Mészkőtermelés: év: m3 t 1914 26 752 40 128 1921 27 431 41 146 1922 37 400 56 100 1937 47 072 70 608 [30] Reggeli Hírlap (1921. VII. 20.): Szénsalakból készítenek téglát Hejőcsabán:. . . „A MÁK társulat hejőcsabai telepén olyan villanyerővel hajtott téglaverőgépet állított fel, mely naponta 8000 téglát termel. A mésztelepen épülő új munkásházakat is ezzel a szénsalakból készült téglából fogják felépíteni . . .” 176
