Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Lénárt Béla: A Hejőcsabai Cement- és Mészmű története, 1890-1976
[31] Reggeli Hírlap (1921. XII. 31.): Utólagos hozzáfűzések. [32] Reggeli Hírlap (1921. XII. 22.): Nyolcórás munkaidó't követelnek a hejó'csabai mészégető munkásai c. cikkből. [33] Reggeli Hírlap (1923. VIII. 12.): Százezer korona évi bérért 24 millió értékű meszet termel naponként a MÁK. [34] Reggeli Hírlap (1921. XII. 22.): id. cikk. [35] Porumba nyilatkozata az id. Reggeli Hírlap dec. 22-i cikkében. [36] Reggeli Hírlap dec. 22-i és dec. 31-i idézett cikkekben. [37] Reggeli Hírlap (1922.1. 1.): A miskolci szervezett munkásság együttérez a hejőcsabaiakkal. [38] A MÁK széntermelése: 1924: 2 042 000 t; 1925:1 618 700 t, Berend-Ránki i. m. 299. [39] Magyar lövő (1927. IX. 15., csütörtök): Szerda délelőtt kigyulladt a MÁK hejőcsabai mészégető telepe. [40] Berend-Ránki i. m. 437—438. [41] OL. MÁK logügy Z. 253. 100. cs.: 1925. V. 15-én kelt kalkuláció, valamint láborcsik Lajos nyugdíjas üzemvezető tájékoztatása alapján. [42] Az élelmiszerkosár összeállítása: 2 kg marha-, 1 kg sertéshús, 1,5 kg zsír, 1,3 kg szalonna, 18 kg kenyér, 1,5 kg cukor, 3 kg liszt, 18 db tojás, 7 1 tej, 10 kg burgonya, 1 kg bab, 2 kg főzelék. Árak a Magyar Jövő (1930. II. 6.): Árak a piacon c. cikk, valamint visszaemlékezések alapján. Összeállította a szerző. [43] OL. MÁK Személyzeti O. Z. 254. 12. cs. [44] Miskolci Napló (1922. VI. 27.) cím nélkül, Reggeli Hírlap (1922. VI. 9.) cím nélkül, Reggeli Hírlap (1923. III. 2.): Lóvasút fog közlekedni Csaba és Tapolcza között. [45] Reggeli Hírlap (1923. VI. 10.): Schäfer nyilatkozata. [46] OL. MÁK Jogügy Z. 253. 100. cs.: A Kereskedelmi Minisztérium 76/769/1925. (VIII. 4.) sz. irata. [47] OL. MÁK. uo.: Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség 3753/1925. (VI. 4.) sz. irata. [48] Reggeli Hírlap (1932. VII. 16.): Pang az építőipar Miskolcon, Felsőmagyarország (1933. X. 14.): Pesten sztrájkolnak, Miskolcon dolgoznak az építőmunkások. [49] OL. MÁK Jogügy Z. 253. 101. cs. [50] OL. MÁK Személyzeti O. Z. 254. 12. cs. [51] OL. MÁK Jogügy Z. 253. 99-100—101. csomók: mészüzemi adatok: Berend T. Iván-Szuhay György: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Bp. 1973. 234. Teljes magyar ipari termelés adatai, Magyar Statisztikai Zsebkönyv. (Szerkeszti és kiadja a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Bp. „Pátria” irodalmi Váll. és Nyomdai R. T. I. évf. Bp. 1933. 77. II. évf. Bp. 1933. 87. III. évf. Bp. 1935. 89. IV. évf. Bp. 1936. 101. VI. évf. Bp. 1937. 135) tégla és cserépipar adatai. [52] OL. MÁK Jogügy Z. 253. 101. cs. [53] OL. MÁK Személyzeti O. Z. 254. 12. cs. [54] Berend T. Iván: Újjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon 1945-1948. Bp. 1962. 30. [55] Szabad Magyarország (1945. II. 8.): Üzemi gyűlés a hejőcsabai mészüzemben. [56] Az üzem legfontosabb vezetőinek rövid életútját lásd „Az üzem vezetői” c. részben! [57] Magyar Közlöny (1945. 5. sz.) 50 000/1945. Ip. M. sz. r. [58] OL. MÁK Személyzeti O. Z. 254. 12. cs. [59] OL. MÁK uo.: órabérek: kőfejtő 10 P, mészkőrakó 9 P, lőmester 10,5 P, csillés, mészégető 9,5 P, salakkihordó 8 P, mozdonyvezető 12 P, géplakatos 9 P. [60] Szabad Magyarország (1945. VI. 16. és 1946. IV. 19.): Letartóztatták a hejőcsabai mészgyár munkásnyúzó, Volksbundista vezetőjét, - A hejőcsabai mészgyár szabotálta a Népbíróságot. (A cikk erősen elferdítette Schäfer szerepét, magatartását, nem igazak az alábbi állítások:. . . „Schäfer éhbérért dolgoztatta embereit, kegyetlen brutalitással bánt velük . . . bottal verte őket . . .” [61] OL. MÁK Ügyvezető Igazgatóság (továbbiakban lg.) Z. 992 12. cs. Janits üzemvezető 1946. V. 14-i leveléből. . [62] OL. MÁK uo.: 812, 799 és 616 sz. táviratok. [63] OL. MÁK Személyzeti O. Z. 254. 12. cs.: 1946. II. 164 üb-választási jegyzőkönyv. Az új elnök Halász Béla lett. [64] OL. MÁK uo.: 816/1946. IV. 26.; 78/1946. IV. 24.; 813/1946. IV. 16. és 571/1946. V. 27. keltezésű levelekből. [65] OL. MÁK Ügyvezető lg. Z. 992. 16. cs. 12 Levéltári Évkönyv III. 177
