Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Nemesik Pál: Balyó József Tapasztalati gyüjteménye Iványiból, 1845-1877
Akaratát, vágyait, elképzeléseit alárendeli a földöntúli hatalomnak. 1874-ben szinte szégyenkezik kishitűsége miatt: „Hála Istennek másként lett, nem a mint mink gondoltuk, hanem a mint Isten akarta, a kétségbe esést vígság és a meg szomorodott szíveket öröm töltötte el. .. (a föld).. . reményeinken kívül hoszta meg a fárattság édes gyümöltsét, melyért hála Istennek örökkön örökké”. Csak néhány példát ragadtam ki, hogy Balyó József hitvallását szemléltessem általuk. A verses alakban megformált krónikáiban rendszerint mindig több az ideológiájára utaló fordulat. Néhány adat a táj kulturális életére A krónikában meglehetősen későn utal a település és a táj kulturális életére. Talán az is okozhatta ezt, hogy fiatalabb korában az Iványi paraszt kevésbé szólhatott bele a közügyek intézésébe. Amikor már felnőtt a presbiterek sorába, nagyobb figyelemmel és felelősséggel vett részt a közügyek, ezen belül is a kulturális ügyek intézésében. Néhány elejtett megjegyzése alapján úgy tűnik, hogy inkább megmarad a szerény krónikás szerepénél. Ez a pár utalás csak jelzi a kor emberének problémától egyáltalán nem mentes helyzetét, amelyben befogadja a polgári társadalom keretei között a mélykultúrájához utat törő új elemeket: a tanítót, a kórust, a sajtót, az irodalom prominens személyiségét, Tompa Mihályt. Ezekre a kultúrát hordozó és kultúrát termelő személyekre, eszközökre érzékeny, és beépíti tapasztalati gyűjteményébe a velük kapcsolatos értesüléseit. 1868-ban Iványi és Czakó elszakad Zádorházától, mint iskola anyaegyháztól, iskola lakot vásárol Nagy Józseftől még 1867-ben. Nem lehet véletlen, hogy Iványi és Czakó éppen 1868-ban vállalkozik az iskola fenntartására, tanító alkalmazására, amikor életbe lép az 1868. évi XVIII. te. az iskolakötelezettségről. Igaz, itt sem ment simán elképzelésük végrehajtása, mert „az egyháznak semmi jövedelme se voltt nehány köböl búzán kívül, észt ugyan rá áldozták, de ez mind öszve is tsak tsekélység voltt az iskolai költségek fedezésére”. Azután következik a huzavona az egyházmegyei gyűlésen: „mely is Bejébe tartott . . . tanító nem adatott egész egy év elteltéig, így aztán az iványi új iskola tsak 1868-ban szentelődött és iktatódott be, amikor tanítót is e Május 9-dikén szállítóiunk bele mintt névszerintt Katona Károlytt”. Csak közvetve szerzünk tudomást arról, hogy az új tanító működése áldásosán hatott a község kultúrálódására. Már 1870-ben nyoma van eredményes működésének: „A torony tetőt is ez évbe tsináltatta s bádogoztatta a község, amint az is rá tétetett esztendő szám tanúsít is, és az esztendő számot az akkor szereplő és virágzó kórus saját költségen, az az 4 új forint é tétetett rá”1870-ben tesz említést először arról, hogy a politikai események felől nemcsak a szóbeszéd által, hanem az újságokon keresztül is tájékozódik a család. „A mint az újságból olvastuk”, írja a porosz—francia háború eseményeit taglalva. Az újság minden bizonnyal nem megyei szintű lap volt, mivel a Rozsnyói Híradó 1874-ben jelent meg először. 1873-ban, az 1867-ben vásárolt iskola lakot teszik még teljesebbé, termetve meg a gazdálkodás jobb feltételeit a falusi tanító számára: „Az iskola ól vagy istálló is ez évben épültt 3, rejtekkel”. 1875-ben az évi nevezetességek közé sorolja „Tompa Mihály emlék szobra létesülését”. Máskor nem tett említést Tompa költészetéről, bár feltételezhető, hogy a Gömörben közismert költő versei hozzá is eljutottak, s mivel maga is verselt, hatottak is reá. 88
