Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Beránné Nemes Éva: Adatok a felszabadulás és a demokratikus átalakulás kezdeteinek történetéhez Miskolcon és Borsodban
— meggyorsította a politikai kibontakozást, kiszélesítette a demokrácia táborát, mozgásba hozott olyan erőket is, amelyek előbb bizonytalankodtak, vártak, s kívülről szemlélték a kommunisták erőfeszítéseit. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívására alakult előkészítő bizottság két tagja, Juhász Géza kisgazdapárti és Farkas Mihály kommunista párti küldöttek december 15-én Miskolcra érkeztek. A demokratikus pártok és a közigazgatás vezetőivel folytatott tanácskozás után másnapra összehívtak egy előkészítő bizottságot, amelynek feladatául ajánlották, hogy válassza meg a Nemzeti Bizottság tagjait és az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldendő képviselőit. A bizottság alakulásakor a pártok közül egyedül a Kommunista Párt működött, kommunisták és szociáldemokraták megkezdték a szakszervezetek újraindítását, a Kommunista Párt irodáján gyakran megfordultak szociáldemokraták, olyanok, akik akkor még nem döntötték el, hogy csatlakoznak-e a Kommunista Párthoz, vagy megalakítják saját pártszervezetüket. A kommunisták az ellenállási mozgalomban kialakított kapcsolataik révén Miskolc felszabadulása után is összeköttetésben állottak a város haladó beállítottságú polgári, illetőleg értelmiségi rétegeinek egy-egy képviselőjével, például Országh József gimnáziumi tanárral, a MOKAN-ban részt vett katonatisztekkel, mint Petrássy Miklós orvos alezredessel, Szalay Tibor tüzér ezredessel, Fekete Pálnak, a nyomda vezetőjének révén a nyomda volt tulajdonosával, a kisgazdapárti Kozma Ferenccel. A szovjet katonai parancsnokság meghívására több ízben részt vettek a város polgári politikusaival és az egyházak vezetőivel tartott tanácskozáson. Mindez megkönnyítette az előkészítő bizottság létrehozását. Ezzel magyarázható, hogy a központi előkészítő bizottság megérkezése utáni napon megtartották a bizottság ülését, összeállították a Nemzeti Bizottság tagjainak és a nemzetgyűlési képviselőknec a névsorát. A tanácskozást a polgármester vezette, résztvevői a központi kiküldötteken kívül 32 bizottsági tag, mégpedig Tóth Béla a Kommunista Párt és a MÓKÁN képviseletében, továbbá 4—4 tag a Kommunista Párt és a MÓKÁN, 5 tag a KisgazdaPárt, 4-4 tag a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata Párt, további 4 tag a szakszervezetek képviseletében, valamint Pödör László, aki a Kommunista Pártnak és a MOKAN-nak is tagja volt, a jegyzőkönyv azonban nem tüntette fel, hogy milyen szerv képviseletében volt jelen. Részt vett még három egyházi vezető és a vármegye képviseletében az alispán és az árvaszéki elnök. Kívülük szavazati jog nélkül részt vett a vasgyári munkásság két MÓKÁN- küldötte és három szakszervezeti küldött, valamint a városi javadalmi hivatal főnöke, mint kirendelt jegyzőkönyvvezető. A tanácskozás tagjai megismerték és elfogadták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját, kimondták a Miskolci Nemzeti Bizottság megalakulását, megállapodtak az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldendő tizenkét képviselő arányszámában, végül megválasztották a Nemzeti Bizottság elnökét és titkárát.59 A jegyzőkönyv tanúsága szerint az előkészítő bizottság maga alakult át Nemzeti Bizottsággá, de annak személyi összetétele az alakuláshoz képest még az induláskor némileg megváltozott. A Nemzeti Bizottság hivatalos névsorában Tóth Béla a Kommunista Párt képviseletében szerepel, a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata Párt listáján egy-egy személycsere történt; a MÓKÁN, az SZDP és a DP még egy-egy helyet kapott, az egyik SZDP-küldött pedig szakszervezeti küldöttként került be. A küldő szervek szerinti arány tehát a következőképpen alakult: a Kommunista Párt, a MÓKÁN, a KisgazdaPárt, a Demokrata Párt és a szakszervezetek 5—5, a Szociáldemokrata Párt 4 és az értelmiségiek képviseletében 6 tag. A pártösszetétel ettől annyiban mutat eltérést, hogy a feltüntetett MÓKÁN-tagok közül 4 tag kommunista, 1 tag pártonkívüli, a szakszervezeti küldöttek közül 4 kommunista, 1 szociáldemokrata, az értelmiségi küldöttek közül 1 kommunista, a 180
