Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Lehoczky Alfréd: Az ipari létszám alakulása és megoszlásának fő vonásai Borsod megyében a századforduló körül
Legnagyobb volt Borsod megye nyeresége Gömör (4941 fő), Abaúj (2950), Heves (2103), Szepes (1470), Zólyom (1102) megyékből. Vesztesége Budapesttel (4120 fő), Szabolcs megyével szemben volt nagy (881), de kisebb számban Kassával (498), Hajdú megyével (195), Debrecennel (424) és Horvátországgal (67) is jelentkezett. A vándorlási különbözet 1910-re mintegy 44%-kal növekedett. Figyelmen kívül hagyva a megye és Miskolc közötti mozgást, az alábbi a helyzet: Megnevezés 1900 1910 Ideköltözött 43 799 53 922 Elköltözött 32 495 37 650 Különbség: 11 304 16 272 Részletesebben vizsgálva az egyes területek közötti viszonyt, a kép lényeges változásokat tükröz: Különbözet Terület 1900 1910 ÉNY-i megyék + 2 682 + 3 537 ÉK-i megyék + 11 165 + 10 793 Dunántúl + 585 + 1 092 Duna-Tisza köze- 2 530- 1 341 Tiszántúl- 923 + 1 852 Tisza-Maros szög + 107 155 Erdély + 285 + 559 Horvátország 67- 159 összesen: + 11 304 + 16 272 A vándorlás irányában látható változások következnek be. Megáll a növekedés az ÉK-i megyékből (Gömör, Abaúj), s növekszik az ÉNY-i megyékből történő bevándorlás (Nógrád megye + 906). Megfordul az áramlás a tiszántúli megyékkel. A megelőző vesztességekkel szemben (—923) erőteljes nyereség jelentkezik (+ 1852), de — Miskolcot leszámítva — a megyével való népességcsere továbbra is negatív mérleggel szerepel. ATisza—Maros szög viszont elszívó hatást gyakorol (Resica, Vajdahunyad). A Duna—Tisza köze elszívó hatása csökken; a mérleg azonban két ellentétes mozgás eredménye, mert a főváros és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye vonzza területünk népességét, ugyanakkor megyénk más megyétől (főleg Heves megyétől) jelentős népességet kap. Mindezek alapján 1910-re a helyben születettek aránya csak enyhén csökken: a megyében (1900-hoz viszonyítva) 70,7%-ról 61,4%-ra, Miskolcon pedig 41,9%-ról 41,2%-ra. A megyén belüli és kívüli mozgásban a külső mozgás javára történik az eltolódás. 1910-ben a megyében 15,8, a városban pedig 16,8%-os a megye területén, de más településen születettek aránya, míg a bevándorlás aránya 14,0, illetve 29,6%. Miskolc népességének tehát 1910-ben közel negyven százaléka az ország különböző vidékeiről vándorolt be. Ez az arány egyébként (változott összlétszáma mellett) megfelel az 1900-as arányoknak. Az 1910-es állapotok alapján megfigyelhetjük a migráció minőségi jellemzőit is. Borsod megyének ekkor — a Miskolcra való beáramlást is beleszámítva — 1849 fő vándorlási hiánya volt. A hiány úgy állt elő, hogy Budapesttel szemben 2746, az ország más városaival szemben pedig 7531 fő hiánya mutatkozott (ebből Miskolcra esik 6033 fő). Az 142
