Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)

Varga Gáborné: A miskolci városi zenekar megalapítása és a fennmaradásáért folytatott küzdelem 1914-ig

Pedig a zeneiskola igazgatója is tele volt nagyszerű tervekkel. Egy nagy teljesítményű városi, oratórikus művek előadására alkalmas kórust szeretett volna teremteni. Orkesztrális zene és karének címen fejti ki elképzeléseit a Miskolci Naplóban. Hivatkozik arra, hogy Pozsony, Sopron, Győr, Nagyszeben, Brassó rendelkezik városi vegyeskarral. Hivatkozik arra, hogy a BMK és a Daláregylet segítségével létre lehetne hozni. A Dalár- egylet és a Zeneiskola női kara, a Közművelődési Egylet zenekara már alapot jelent.4 6

Az Egyesület nehéz időket élt át, de Szent-Gály a tettek embere volt, és ha más fórum nem adódott, mert nem adódott, elképzelését a Mindszenti templomban próbálta ki. Megmaradt a létrehozott vegyeskar névsora, éppoly összefogás, mint a zenekarnál mindig ha kellett: Sassy Csabáné, Szilágyi Erzsébet, Szabó Piroska, akik egyúttal szólót énekeltek, Czelláth Ida, Dévai Etelka, Hegedűs Klára, Hudák Lenke, Juracskó Nelly, Kerekes Irén, Keresztessy Anna, Koch Jolán, Misra Lenke, Musill Izabella, Országh Magda, Palkó Kornélia, a későbbi kitűnő zongoratanár, Régenhardt Katalin, Ruttkay Irén, Tóth Bartók Ilona, Balázs Mihály, Beregszászy Károly, Domjánsich József, Gondos Jusztin, Gróhman János, Marossy József, Milder Béla, Molnár Gyula, Nagy János, Strazsek József, Szabó Andor, Telek Géza. Közreműködött a 65. gyalogezred zenekara, az egyesület vonószenekara, vezényelt: Szent-Gály Gyula. *

Előadásra került: Beethoven: Krisztus oratórium (részletek), Pergolesi: Stabat Mater (részletek), szólót énekelt: Sassy Csabáné és Szabó Piroska, Szent-Gály Gyula: Ave Mária, vegyeskar, orgona, vonóskar.4 7

Nem tudni, a vasgyári zenekarral a fúzió miért szünetelt.

Az 1913 októberi zeneestélyen a vonószenekar Mozart Kis éji zenéjét adta elő. „Szereplésük az estély művészi fokát betetőzte. A Korona szálló nagytermét a közönség színig megtöltötte.”4 8

1914 áprilisában ismét nagyszabású hangversenyre készült az egyesület, a „városi zenekarral”, amely, mint eddig már megismerhettük, csak a vasgyár segítségével volt képes létezni, és amelyet Alländer Henrik gyárigazgató „a kulturális célra tekintettel ezúttal is készségesen engedett át.” Ebből tehát kiderült, hogy minden hangversenyért meg kellett küzdeni, kérni kellett, szervezni, toborozni a tagokat.49

A zenekar tagjainak névsora az előzőekben megismerttől eltér. Kisebb létszámú a vonóskar és több benne a miskolci erő.

I. hegedű: Berényi János hivatalnok, Dick Alice, Gobbi Jenő mérnök, Hercz Jenőné, Hoznék János mérnök, dr. Győry Nagy Lajos ügyvédjelölt, Koller Ferenc zenetanár, László Ervin könyvkereskedő, Mohilla István hivatalnok, Puky László mérnök.

II. hegedű: Balogh Luca, Bodnár Zoltán ügyvez. főkönyvelő, Domokos György középiskolai tanár, Frey Ottó főmérnök, Könyves Jenőné, Neményi Ödön fakereskedő, Prandl Ferenc zenetanító, Rieger Rezső mérnök, Spiegel Dezső gimn. tanuló.

Viola: Bencze Rezső mérnök, Hauser Alajos hivatalnok, Marxer Ernő hivatalnok.

Cselló: Folkman Ervin középiskolai tanár, Haydu István zenetanár, Nagy Ferenc középiskolai tanár, Sequiens Jarosláv hivatalnok.

Gordon: Kreutzer Béla hivatalnok, Láng Gyula középiskolai tanár, Stván Rudolf hivatalnok, Wanke Miksa hivatalnok.

A műsoron: Mendelssohn: Szentivánéji álom, nyitány, Volkmann: Szerenád, Beethoven: II. szimfónai, vezényelt: Szent-Gály Gyula.

A műsort április 4-re tűzték ki, de egyszerre eddig nem tapasztalt akadályba ütköztek. Eddig még soha nem mutatkozó közöny, érdektelenség fogadta az erőfeszítést. Az előadás napjára összesen 27 jegy kelt el. Az egyesület vezetőségét meglepetésszerűen érte ez a fagyos elutasítás, hiszen erejét már rég meghaladó erőfeszítést és áldo127