Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kovács Ernő: Szentsimon község gazdasági-társadalmi viszonyainak fejlődése 1920-1950 között
ren egyszerre tartottak gyűlést, s a kormánypárt részéről szónoklatot tartó képviselőt nem hallgatta senki, mindenki a Független Kisgazda Párt gyűlésén vett részt, és szuronyos csendőrök zavarták szét a népet.” 9 A visszaemlékezésből egyértelműen kitűnik a választások reakciós jellege, és az eredménye is. Nem véletlen, hogy aktív politikai élet a községben lényegében nem folyt, a felnőtt lakosság teljesen bizonytalan volt politikai állásfoglalásban. Ez kitűnik a körjegyző által készített hangulatjelentésekből is. 1937. június 21-én szűkszavúan a következőket úja a politikai életről: ,A köijegyzőséghez tartozó községekben 2 párt működik: A Nemzeti Egységpárt, amelyet a lakosság 40%-a támogat, és a Független Kisgazda Párt, amelyet a lakosság 60%-a támogat. Egyéb pártszervezési megmozdulás nem volt. Munkásmozgalom sincs. Munkanélküliség nincs. Kommunista mozgalom nincs. A Népszava senkinek nem jár.”70 1937. december 22-i jelentésében említésre méltó új dolog: ,A Nemzeti Egységpárthoz tartozik a lakosság 50%-a, a Független Kisgazda Párthoz tartozik a lakosság 50%-a. A Szabad Szó és Igazság c. revolverlapot is csak kevesen járatják.”71 1939-ben a politikai hangulatjelentés már jelentős változásról számol be: „A Nemzeti Egységpártnak és a Független Kisgazda Pártnak van helyi szervezete. Megítélésem szerűit a két pártnak 40—40%-nyi szimpatizánsa van, 20% Nemzeti Szocialista Párti érzelmű.”72 Majd egy fél évvel később új elemként jelentkezik a hangulatjelentésben: „A Magyar Élet Pártja megszervezése az elmúlt negyedévben történt. A lakosság 90%-a híve. 10%-a az FKP és a Nyilaskeresztes Párt között oszlik meg.” A politikai aktivitás fokozódásához hozzájárult a bécsi döntés következménye is. Az ennek kapcsán fellépő nacionalista hullám megmozgatta a község lakosságát, annál is inkább, mivel 1920 óta határmenti község volt Szentsimon. Nem véletlen tehát, hogy az újonnan megalakult kormányzó párt — a Magyar Élet Pártja — amely fokozottan soviniszta, irredenta beállítottságú volt, vonzotta a már két évtized óta nacionalista, úredenta szellemben nevelt lakosságot. A háború aztán, amelybe az országot belesodorták, végérvényesen megszüntette a politikai életet a községben. Pontosabban szólva, a politika teljesen a háború szolgálatába állt, megszüntetve az amúgy is vérszegény lehetőséget a szervezeti életre még a FKP számára is. Művelődési viszonyok Az 1920-as évektől kezdődően jelentős fejlődés ment végbe az iskoláztatási törvény végrehajtásában. Az 1920—21-es iskolai évben a 105 beírt tanulóból 78 végezte el az évfolyamának megfelelő osztályt, ami 74,2%-nak felel meg. Ebben az évben 7 tanuló bukott meg (6,8%), és 20 tanuló hiányzásai miatt nem kapott osztályzatot. Ez a magas szám nagyrészt abból adódik, hogy többen gyermekbetegség miatt hiányoztak (spanyol nátha), közülük 7 gyermek meg is halt.73 Az 1929—30-as tanévben a tanulók 92,5%-a végezte el eredményesen a tanévet. Hat tanuló bukott, és 3 pedig hiányzás miatt nem kapott osztályzatot. A helyi ismeret alapján vizsgálva, az a 3 fő gazdasági-szociális okok miatt hiányzott (bojtárkodás, ruházkodási probléma).74 Az iskoláztatás fejlődése ennek ellenére szembetűnő és egyértelmű. Különösen az, ha összehasonlítjuk az eredményeket az I. fejezetben leírt állapotokkal. A közoktatás fejlődése megkövetelte, hogy a XIX. sz. 30-as éveiben épült és azóta már elavult, szűkös, megrozzant, egészségtelen iskolaépület helyett új iskolát építsenek. A községi képviselő testület 1927. július 1-i közgyűlésén elhatározta egy új, 2 tantermes 153
