Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Lagzi István: Adatok a lengyel katonai és polgári menekültek Borsod, Abaúj, Zemplén megyékbe érkezésének történetéhez (1939 szeptember-október)
közelében levő Bekecs községben 1939. szeptember 26-án 315, Tállyán 227 menekült tartózkodott.6 2 A menekültek elhelyezési viszonyaival kapcsolatos első hírek, telefonjelentések meglehetősen riasztóak voltak. ”Az összes helységekben menekültek vannak egymás mellett a földön, mint a heringek, mert az emeletes priccsek még nem készültek el. Néhány üres béres lakást a főszolgabíró hozzájárulásával a bekecsi majorban még igénybe vettek. így sem fért el minden oda utalt menekült s 50 egyén künn van elszállásolva egyes gazdáknál. [. . .] A 15 000 P-t a főszolgabíró még nem kapta meg. Eddig mindent hitelbe vásároltak, de már kezd akadozni a bevásárlás, ezért [a látogatáson levő Giczy György] sürgős intézkedéseket kér! [. . .] A konyha működik, de.helyiség hiányában az udvaron főznek.”63 A Magyarországra érkező nagy létszámú lengyel polgári menekült megnyugtató elhelyezése sok gondot okozott a B. M. IX. osztályának. Giczy György, a B. M. IX. osztályának megbízottja a felmerült elszállásolási nehézségek miatt nem utazott vissza Budapestre, hanem Szerencsen maradt, hogy a környező táborok berendezéséhez közvetlen segítséget adjon. Az események gyors megoldást követeltek, hiszen szeptember utolsó napjaiban újabb menekült csoportok érkeztek a szerencsi járásba. A polgári menekültek létszáma szeptember 30-án délben Szerencsen (bekecsi majorban) 443, Tállyán 307, Rátkán 66, Mádon 65 főre növekedett. A gyors létszámnövekedés miatt, mivel „.. . máshol nem tudták elhelyezni, a főszolgabíró igénybe vett Rátkán és Mádon egy-egy üres majort.” Giczy utasítást kapott, hogy a szállásul lefoglalt épületek tulajdonosainak nevét — az igénybevétel jóváhagyása érdekében — terjessze fel a B. M. IX. osztályához.64 Az elhelyezés más járásokban is nehézségekbe ütközött. A tiszai járás főszolgabírójának jelentése szerint pl. Mándok községben a lengyel polgári menekültek elhelyezése „.. . mindinkább lehetetlenné válik, miután Mándok községben oly nagyobb helyiség, ahova őket csoportosan el lehetne helyezni, nincsen. . . ” Az elhelyezési nehézségeket az is súlyosbította, hogy szeptember végén, október elején a menekültek elszállásolásával, az ellátás anyagi fedezetével kapcsolatos felsőbb (B. M.) utasítások részben ismeretlenek, részben kidolgozatlanok voltak. (A polgári menekültek fogadása, elszállásolása és ellátása december elejéig a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság feladata volt.) Többek között ennek (is) köszönhető, hogy a mándoki lakosok (több zala megyei és zempléni községhez hasonlóan) idegendedtek a menekültek - hosszabb időre szóló — elszállásolásától. A főszolgabíró minden szépítés nélkül megállapította „. .. azokhoz akikhez őket ideiglenesen elhelyeztem, azzal a hittel vállalták őket, hogy pár napon belül tovább lesznek szállítva, esetleg hazájukba visszatérnek. . . máshol való elhelyezésüket, miután pedig a község elöljárósága megnyugtató ígéretet nem tud adni arra nézve, hogy az új helyen meddig kell maradniuk, őket vállalni senki nem akarja (!). Súlyosan nehezíti helyzetüket az is, hogy a menekülteknek pénze nincs, saját eltartásukat biztosítani nem tudják... a menekültek közül többen betegek, megfelelő melegebb ruhájuk és fehérneműjük nincsen. .. ”6 5 Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben sem lehetett minden rendben, mert a főispáni látogatás után néhány nappal (szeptember 29-én) Borbély-Macky Emil kormánybiztosfőispán társaságában Bonczos Miklós belügyi államtitkár néhány Gömör megyei lengyel tábor megtekintése mellett a zempléni táborokat is útbaejtette. A zemléni táborlátogatásokkor Bonczos államtitkárt Bornemissza Miklós alispán és Cornides Albert főszolgabíró kalauzolta a táborokban. A látogatáskor „Bonczos államtitkár a legteljesebb mértékben kielégítőnek találta a menekültekről történt gondoskodást és kijelentette, hogy az esetleg szükségessé váló pótlásokról a kormányzat gondoskodni fog.”6 6 A menekültek elhelyezése, mint már említettük, igen rövid idő alatt megoldást nyert. A gyorsaság azonban — a jelentések szerint — nem nélkülözte a hiányozsságokat. A B. M. IX. osztályának megbízásából október elején felmérték a Borsod, Abaúj, Zemplén 184
