Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kovács Ernő: Szentsimon község gazdasági-társadalmi viszonyainak fejlődése 1920-1950 között
titkárai részére már 1946-ban politikai iskolát szerveztek Hangony községben, ahol megfelelő politikai és vezetési ismeretekkel látták el őket.111 A MADISZ, amely az egész ifjúságot kívánta tömöríteni, a koalíciós időszakban tulajdonképpen a MKP ifjúsági szervezete lett, és eredményesen segítette a párt tevékenységét.112 Az SZDP is próbálkozott a saját ifjúsági mozgalma megteremtésével (SZIM). A községben is működött szervezete rövid ideig, jelentősebb eredmény nélkül.113 Nagyobb szerepe volt viszont a katolikus egyház által irányított KALOT-nak. Célja az ifjúság vallásos szellemben való nevelése, és amellett segítette a Kisgazda Pártot a választási harcok során. A KÁLÓT hosszú ideig engedély nélkül működött, majd miután 1946-ban központi intézkedésre tevékenységét megszüntette, 1948-ban újból kérte a működési engedély megadását.114 Az egységes ifjúsági szervezet megalakulását segítette az 1948-as centenáriumi év kapcsán megszervezett 48-as Bizottság és Ifjúsági Tanács.1 ls „Ez a mozgalom felölelte a község fiatalságának nagy részét, függetlenül attól, hogy milyen ifjúsági szervezethez tartozott. Demokratikus szervezet volt, mely a centenáriumi ünnepségek szervezésében is aktívan részt vett. További eredménye: az egységes ifjúsági mozgalom — a MINSZ — megalakulását is megkönnyítette.”1 1 6 Az 1947-es választások után érlelődtek a feltételei a két munkáspárt egyesülésének. Ahogy az SZDP országos vezetőségében elszigetelődtek, vagy lelepleződtek a jobboldali vezetők és erősödött a párt baloldala, ez éreztette hatását a helyi szervezetben is. Az SZDP községi szervezetében a pártvezetés az egyesülés híveinek kezébe került. Az egyesülési kongresszusra való készülődés kapcsán 1948. április 24-én a két munkáspárt közös taggyűlésén mondta ki egyesülését, miután mindkét szervezet belátta ennek szükségességét.1 1 7 — A jegyzőkönyv tanúsága szerint kimondották, hogy az egyesülés marxista-leninista alapon történik, és megválasztották az egyesült párt vezetőségét, titkára: Füle János lett. A község politikai életének irányításában jelentős szerepet töltött be a Nemzeti Bizottság.118 Megalakulása a megtalálható dokumentumok alapján 1945. februárjára tehető. Erre több bizonyíték is van. Pl.: 1945 március 1-én már közigazgatási jellegű határozatot hozott, március 2-án a járási főszolgabíró levelet küldött az NB-hoz, amelyben véleményezésijoggal ruházza fel a testületet. A NB 1945. március 10-én keltezett ügyiratában találjuk meg a testület tagjainak névsorát. Elnök: Bellér Kálmán, a MKP képviseletében; titkár: Belányi Zoltán, az SZDP delegáltja, tagjai: Füle László, Kovács Gyula vergőzse, Kovács Béla felső, Veszelovszki Béla, Csömör Ernő. Bellér Kálmán 1948 januárjáig töltötte be elnöki funkcióját a NB-ban. Gyermekkorától az ózdi gyárban dolgozott egészen nyugdíjazásáig. 1917-től 1925-ig a SZDP tagja volt. 1925 után tagsága megszűnt „az általános politikai helyzet miatt”. 1945-ig semilyen pártban nem tevékenykedett. 1945 januárjában lépett be a MKP helyi szervezetébe. A párt hamarosan delegálta a Nemzeti Bizottságba. A dokumentumok tanúsága alapján a NB legaktívabb 1945-ben volt. Az összes fellelhető iratok 53,3%-a az évben keletkezett. Ez nem véletlen. Újjá kellett szervezni a közigazgatást, meg kellett indítani a faluban a normális politikai, gazdasági, társadalmi életet. Újabb fellendülés 1948-ban következett be a községi NB munkájában. Az ekkor keltezett dokumentumok 24,4%-át tették ki az egész dokumentációnak. Témájuk szerint gazdasági és politikai jellegűek. A NB több mint 4 éves fennállása alatt a következő kérdésekkel foglalkozott: 11* 163
