Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Kovács Ernő: Szentsimon község gazdasági-társadalmi viszonyainak fejlődése 1920-1950 között

1. Közigazgatási jellegű kérdések: a képviselő testület és a községi elöljáróság újjászervezése; községrendezési feladatok; kihágási ügyek; a községi adminisztráció irányítása; közellátási feladatok. Gyakorisága: 24,4%.

2. A NB saját működésére vonatkozó kérdések: a NB hatásköre és összetétele igazoló nyilatkozatok a NB újjászervezése és megszüntetése. Gyakorisága: 20,0%.

3. Politikai jellegű kérdések: a NB és a községi elöljáróság tekintélyének megerősítésére tett intézkedések a politikai megbízhatóság elbírálása a politikai és nemzeti évfordulók megünneplése; gyűjtési akció a szegénysorsú munkás- és parasztgyerekek iskoláztatásának megsegítése; zsidó családok vagyonának visszaadása a politikai szervezetek munkájának megítélése; országgyűlési választások segítése. Gyakorisága: 31,1%

4. A Gazdasági jellegű kérdések: iparengedélyek kiadása a beszolgáltatás és a községi közmunka irányítása; az adózás, a tagosítás, a földreform kérdései. Gyakorisága: 20%.

5. Művelődési jellegű kérdések: „Dolgozók az iskoláért” c. akció segítése, a „szabadművelődés” megszervezése. Gyakorisága 4,4%.

Ezek a témák a község társadalmának, közéletének egészét átfogták, de ebből a lakosság bejelentésével, panaszaival és egyéb ügyeivel foglalkozott a dokumentumok 26,6%-a.

A NB 1949 februárjáig funkcionált. Betöltötte hivatását a társadalom politikai nevelésében. Jó előkészítő iskolája volt a proletárdiktatúra funkcióit gyakorló tanácsrendszer megszervezésének. Lényegében az 1950-es tanácsválasztások után a tanácsok vezető funkcióit is nagyrészt a volt NB-i tagok töltötték be.119

A felszabadulás után a legjelentősebb közoktatáspolitikai feladat az egyház kezében levő iskola államosítása volt.120 Az országos politikai mozgalom a községben is nagy visszhangot váltott ki. A lakosság körében a figyelem az iskola irányába fordult. Ki-ki politikai meggyőződésének megfelelően helyesléssel, aggodalommal vagy ellenszenvvel fogadta. Nyílt ellenállás nem volt. Ilyen körülmények között a községi Nemzeti Bizottság 1948. június 7-én határozatot hozott, amelyben egyetért az iskola államosításával.

A községi képviselőtestület június 13-án szintén az iskola államosítása mellett foglalt állást. Volt azonban a határozatnak egy kitétele, amelyben az elöljáróság azt kéri, hogy a vallásoktatás továbbra is maradjon meg, és ezután is mindig katolikus vallású tanító kerüljön az iskolába. Kétségtelen, ez az ellenállásnak egy bizonyos fokú rezdülése, amelynek azonban nem volt politikai jelentősége.

A község állami és politikai vezetői nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a 6500/1948. sz. kormányrendelet maradéktalanul betartassák. Erre intette őket természetesen a járási vezetés is. Ugyanakkor felkészültek arra is, hogy az esetleg jelentkező ellenállást leszereljék, illetőleg az ellenséges magatartásoknak elejét vegyék.

Június 18-án nyugodt körülmények között került sor az iskola hivatalos átadására. Az előzőleg felvett leltár alapján a községi bíró, a körjegyző jelentétében a plébános jegyzőkönyvileg átadta az iskolát igazgatójának, aki attól fogva az állam megbízásából irányította az oktató-nevelő munkát.

Az iskola átadása után a köijegyző jelentette a járási főjegyzőnek az iskola állami tulajdonba vételét. Jelentésében tájékoztatást adott az államosítás lezajlásáról, a tett intézkedésekről. A jelentés végén röviden értékelte az eredményt: A hangulat nyugodt és megértő volt. Erről tanúskodik az a távirat, amelyet a község elöljárósága küldött Rajk László belügyminiszternek. „Az iskolák államosításáról szóló törvény beiktatása alkalmából községünk egész lakosságának örömét tolmácsoljuk a Belügyminiszter Úrnak.”

1949 elején - az MDP programja alapján — megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront. Az új politikai szövetség célja: a pártversengéseket megszüntetve, teljes figyelmet fordítani a szocialista társadalom felépítésére. Április 22-én megjelent a belügyminisz164