Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kovács Ernő: Szentsimon község gazdasági-társadalmi viszonyainak fejlődése 1920-1950 között
amikor kimondja, hogy a pásztorgyerekek legalább vasárnap járjanak iskolába. Ez lehetővé teszi a kibúvókat. Ugyancsak előidézte az analfabétizmust az említett pénz és természetbeni szolgáltatás a tanítás ellenértékeként, mert gyakran a betevő falat is hiányzott a családoknál. (Lásd: Szagula plébános feljegyzése az éhínségről.) E rövid bevezető után a továbbiakban a község gazdasági, társadalmi változásait kívánom bemutatni 1920—1950-ig terjedő időszakban. 1920-ban a trianoni békekötés következtében a község, illetőleg a körjegyzőség, amelyhez a község is tartozott, más közigazgatási egységhez került. Ez új gazdasági—társadalmi kapcsolatok kialakulását eredményezte, illetőleg a már korábban kialakuló gazdasági vonzást tette befejezetté az ózdi gyár irányában. 1950 a község életében az a történelmi időpont, amely a felszabadulással elkezdődött fejlődést lezárta azzal, hogy létrejött a proletárdiktatúra helyi hatalmi szervezete, a tanács. A gazdasági-társadalmi viszonyok fejlődése a két világháború között Az I. világháború befejezését követő Párizs-környéki (trianoni) békekötés Magyarország új határvonalát a község határán vitte végig. Ezzel a község néhányad magával elszakadt eddigi megyéjétől, Gömör-Kishont vármegyétől, de elszakadt ezen belül a feledi járástól, ahova eddig közigazgatásilag tartozott. Túl ezeknek politikai konzekvenciáin, jelentős közigazgatási és egyéb probléma is jelentkezett. Csak egy példa a sok közül: A „csonka” Gömör-Kishont vármegye választmánya 1921. június 30-án határozatot hozott a hangonyi körorvosi állás megszervezésére, mivel az új határok ezt szükségessé tették. Ez azonban nem bizonyult egyszerű megoldásnak. A volt feledi járáshoz tartozó Alsó-, Felső-Hangony, Szentsimon, Uraj, Susa községek nem voltak képesek egy orvos eltartására, ezért 1923-ban — feltehetően huzamos tárgyalások során — Borsod vármegye hozzájárult Domaháza és Kissikátor községeknek a hangonyi körorvosi körzethez való csatolásához. 1924. március 10-én a putnoki járás főszolgabírója (aki egyben a „csonka” feledi járás ilyen tisztségét is betöltötte) levélben kéri az alispánt, hogy a hét község részére körorvost biztosítson, mert ezek a községek 5 év óta orvos nélkül vannak. Végül is csak 1925. október 5-től állt munkába az első körorvos, dr. Bisitz László.17 1923-ban megszületett a XXXV. te. a vármegyék rendezéséről. A 11. § 4. bekezdése kimondja Borsod-Gömör-Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye megalakulását, Miskolc székhellyel, 7 járással. A 12. § pedig intézkedik arról, hogy ezen egyesített vármegyéket közigazgatásilag egynek kell tekinteni. Ez a törvény tette lehetővé a területrendezést a járások között, és igyekezett megszüntetni a közigazgatási káoszt, ami kialakult 1920 után. A XXXV. te. értelmében kérte a község - nyilván a körjegyzőség másik két községével együtt (Felső-Hangony, Alsó-Hangony) — 1925-ben az ózdi járáshoz csatolását. Ezt indokolta az ózdi gyár fejlődésével együtt kialakuló gazdasági vonzáskörzet is.18 Erre vonatkozóan döntés hosszú ideig nem született, mert még 1929-ben a községet a feledi járás községeként tartják nyilván. A járás székhelye Putnok.19 Viszont 1931-ben már a putnoki járáshoz tartozik. Ebben az évben kerül Zombory Jenő segédjegyző a körjegyzőség élére, Madarassy Árpád nyugdíjazása folytán.20 142
