Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Seres Péterné: Miskolc törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulása, 1907-1909

törvény előírásaitól már a kijelölő választmány is eltekintett, s ezt a főispán is helyeselte. A közgyűlés dr. Pfliegler Imre és dr. Róth Samu tiszti orvosokat kötelezte, hogy egy éven belül letegyék az előírt szakvizsgát.

Az alkalmazottak másik részét a főispán, hasonló pályázati rendszerben nevezte ki, A főispán dicséretére meg kell jegyezni, hogy az állások 90%-ban azokat az alkalmazottakat nevezte ki, akik tisztségüket már az „r. t. városi korban” is betöltötték.

A kinevezésekről a főispán december 23-án tett jelentést a belügyminiszternek. A kinevezett tisztviselők névsora:

rendőrfőkapitány:

Lukács Béla;

tiszti főorvos:

dr. Szabó Ármin;

főmérnök:

Szűcs Sándor;

mérnökök:

Árva Pál,

Richter Richárd, Óbermayer Lajos;

rendőralkapitány:

Balogh Zoltán;

főszámvevő:

Szombathy László;

számvevők:

Héthy Ferenc, Peiker Béla;

könyvelők:

Nagy Gyula, Beliczky Sándor;

levéltárnok:

Nyiry Dániel;

közigazgatási gyakornokok:

Sándor János, Schapszon Géza;

állatorvosok:

Betnár Róbert, Bársony Andor;

útmester:

Szabó János4 7

A kinevezettek képesítése, néhány kivételtől eltekintve, rendben lévő volt, Schap- szon Gézának egy éven belül jogi vizsgát, Nagy Gyulának számviteli vizsgát kellett tennie, s Szabó János útmestert kötelezte a főispán, hogy két éven belül szerezze meg az útmes- teri minősítést.

A főispán a második rendőralkapitányi állást megfelelő pályázó hiányában nem töltötte be. 1908. október 31-én a budapesti rendőrkapitánynak márírt levelet,amelyben segitséget kért megfelelő szakember kiválasztásához.4 8 A budapesti rendőrfőkapitány az állásra egy jogvégzett rendőrségi írnokot ajánlott, ezt azonban a főispán — a minősités hiányára hivatkozva - visszautasította, 1909. január 14-én kelt levelében.49 Ugyanaznap elutasította a kiskunfélegyházi rendőralkapitány jelentkezését is.5 0 Az állást végül is január 16-án Horváth Károly rendőrkapitány foglalta el, aki 1884-től kezdve dolgozott a rendőrségen, mint iktató, majd a bűnügyi osztály vezetője.51 A kinevezésnek egyetlen problémája volt, hogy Horváth Károlynak hiányzott az előírt alaki képzettsége, ez alól azonban a király a főispán kérésére már 1908. december 24-én felmentette.52

A megalakult törvényhatósági bizottság és az alkalmazott tisztikar a szabályrende leiben előírt bizottságokat is megválasztotta 1908. december 29-i rendkívüli ülésén.53 A választás után megalakultak az alábbi közgyűlési bizottságok:

— igazoló választmány,

— állandó bíráló választmány,

— állandó népnevelési bizottság,

— városi kisdedóvodák és menedékházak felügyelő bizottsága,

— kereskedelmi és iparos tanonciskola bizottság,

121