Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Seres Péterné: Miskolc törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulása, 1907-1909
— esküdtképes egyéneket összeíró bizottság, — távollevő és ismeretlen védköteleseket kipuhatoló bizottság, — lóavató bizottság, — gazdasági, pénzügyi, jogügyi, építési, szépészeti alapot kezelő, kövezési és világítási, tanügyi és közművelődési, rendőri, pénztárvizsgáló, szegény- ápoldai, nyugdíj intézeti, javadalmi, zenedei, közvágóhídi, szegénysegélyezési, női ipariskolai, Avas rendezési szakbizottságok. A december 29-én tartott közgyűlés titkos szavazással megválasztotta a Közigazgatási Bizottságba delegált tagokat is.54 A Közigazgatási Bizottság 1909. január 12-én tartotta alakuló ülését, s ekkor megválasztotta saját bizottságait és a városi küldöttségekbe delegált tagjait. A bizottságok tagjainak és a hivatalok alkalmazottainak eskütételével Miskolc város közigazgatási apparátusa kiépült. A belügyminiszteri utasítás értelmében 1908 végére az új közigazgatási hálózatnak működőképesnek kellett lennie. Miskolc város a feladatot híven teljesítette, s 1909. január első napját Miskolc, mint törvényhatósági joggal felruházott város köszönthette. JEGYZETEK [1] Lichtenstein József: Miskolc város törvényhatósági bizottságának tagja, 1908-ban egy kis könyvecskében összefoglalta a törvényhatósági jogért vívott harc eseménytörténetét. A könyvecske címe: „Miskolc kir. városságának története- A legfontosabb állomások történetéhez az adatokat ebbó'l a könyvecskéből mentettem. [2] Lichtenstein József: i.m. 10—13. a cikket teljes terjedelmében kommentár nélkül közli. [3] A Lévay József által jelzett földesúri függés Miskolc város és a Diósgyőri Kamarauradalom közötti viszonyban öltött testet. A Kamarauradalom földesúri jogai közül a legfájdalmasabb az ún. haszonvételek joga volt: Miskolc városban szinte valamennyi italmérési és helypénzszedési jog a Kamarát illette, s ez nagyon komoly jövedelemforrás volt. A megoldás 1877-ben történt meg, amikor a város a fenti jogokat megváltotta több mint hárommillió forintért. A megváltás történetét részletesen ismerteti Lichtenstein: i.m. [4] Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp., 1976. 184-185. [5 ] Lichtenstein József: i.m. 56. [6] Csizmadia Andor: i.m. 264. [7j Az 1906-1911 évi országgyűlés képviselőházának naplója, XIII. kötet. Bp., 1907. 355. [8] Magyar Törvénytár,1907. Bp., 1908. 513-514. [9] A miniszteri indoklást részletesen közli lábjegyzetben a Magyar Törvénytár: i.m. [10] Lichtenstein József: i.m. 83. [11] Az alapadatok megtalálhatók: Magyar Statisztikai Közlemények 42. köt. Bp., 1912. 812. [12] A főispán kérésére jelentette az adatokat Miskolc város polgármestere 1908. november 30-án. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár (továbbiakban: BAZmLt.) Borsod megye Levéltára (továbbiakban: BmLt.) Borsod megye főispánjának iratai (továbbiakban: Bm.fp.) 566/fp.l908. [13] A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltarban található egy külön gyűjtemény „Miskolc város törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulásának iratai” cím alatt (továbbiakban: MvLt. IV-1921.) melyben összegyűjtötték az önállóságért vívott harc és a szervezés valamennyi írásos dokumentumát. Érdekes lehet az irategyüttes levéltári kialakulásának története is: feltehetően a szomszéd törvényhatóságok kérésére állították össze, akik hasonló problémájuk megoldásához kerestek példát. Bizonyítja ezt az iratcsomagban levő számtalan elismervény, amelynek értelmében pl: 1910-ben Eger, 1922-ben Pápa és Szombathely, 1924-ben Karcag kérte kölcsön az iratcsomagot. Az eredeti irategyüttes a mellékelt jegyzék alapján 195 tételből, összesen 277 darabból állt. Sajnos, a gyűjtemény ma már nagyon hiányos, lényeges iratdarabok eredetije hiányzik. A nagy érdeklődésnek tulajdonítható az is, hogy a nagyon értékes 1908. évi közgyűlési jegyzőkönyv nem található meg a levéltárban, s pótlására nincs lehetőség. Az összehasonlítás alapjául szolgáló adatok egy része az irategyüttesben található „Emlékirat Miskolc törvényhatósági város érdekében” Miskolc, 1895. december 28. című mellékletből való. Az adatok másik része: Emlékirat Miskolc város önállósítása érdekében. Miskolc, 1906. Különnyomat. [14] Az adatok megtalálhatók: Emlékirat: i.m. 1895., Emlékirat: i.m. 1906., Magyar Városok monográfiája. Halmay Béla - Leszih Andor: Miskolc. Bp., 1929. 122
