Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Seres Péterné: Miskolc törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulása, 1907-1909
1889: átadják az Erzsébet-kertet, a Népkert elődjét; 1893: megkezdik a rendező pályaudvar építését; megalakul a Borsod—Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület; 1894: megnyílik az Erzsébet gőzfürdő; 1901: megkezdi működését a városi zeneiskola; 1906: megindul a villamos Miskolc—Diósgyőr között; 1907: a város megvásárolja Tapolca fürdőt és a forrásokat a vízvezeték-építés céljaira. A gazdasági élet fontos mutatója volt, hogy 1906-ban Miskolcon tizenegy pénzintézet működött. Az oktatás és kultúra területén is volt mivel büszkélkedni: két gimnázium, polgári, kereskedelmi és ipari iskolák, két felső leánynevelő intézet és a zeneiskola működött a várogban. Híres volt az egész ország területén színháza és múzeuma is. A számos egyházi központ mellett központja volt a legfontosabb igazságszolgáltatási és állam- igazgatási intézményeknek, itt volt a Kereskedelmi és Iparkamara, a Pénzügyigazgatóság, a Törvényszék, a területi Dohánybeváltó Hivatal. A város három pályaudvara négy irányból fogadta a vonatokat és végállomása volt három helyiérdekű vonalnak is. A város vezetőinek legfőbb büszkesége a 2 milliós költséggel tervezett víz- és csatornahálózat volt. A felsorolt adatok és számok híven bizonyítják, hogy Miskolc város érdemes volt a törvényhatóság címre, s ebben a minőségben még fokozottabb mértékben fog majd gyarapodni. * * * A Miskolc törvényhatósági jogállásáról alkotott törvény a közigazgatás szervezésére egyévi időtartamot tűzött ki, s ez az 1908-as év lázas szervező munkával telt el. A munkálatok középpontjában a törvényhatóság közigazgatásának rendjét tartalmazó szervezeti szabályrendelet megalkotása állt. A munka irányítója és ellenőrzője a belügyminiszter volt, az 1907:51 te. 3. §-ában kapott felhatalmazás értelmében. A törvényhozás felhatalmazására azért volt szükség, mert Miskolc r. t. város szabályrendeleteit az 1886:22. te. 27. §-a értelmében Borsod vármegye közgyűlésének kellett volna jóváhagyni, de Miskolcot sértette volna, ha új életének alapjait úgy rakja le, hogy Borsod vármegye bábáskodjék fölötte. A szervezés első lépéseként a belügyminiszter a törvény végrehajtása tárgyában február 26-án leiratot intézett a megyéhez és a városhoz.15 Miskolc szabályrendeletének megalkotására április 30-i határidőt jelölt meg, kérte a törvényhatósági bizottság működésének, a választások módjának, a tisztikar alakításának, hatáskörének, javadalmazásának szabályozását. A szervezési szabályrendelet megalkotására és a meglévő szabályrendeletek felülvizsgálatára harminctagú szervező bizottság kiküldését javasolta, s a munkák állásáról tizennégy naponként jelentést várt a polgármestertől. Intézkedett a megye és a város vitás anyagi kérdéseinek rendezéséről is, ti. közös értekezlet összehívását rendelte el. Az utasítás értelmében Borsod vármegye közgyűlése 1908. március 11-én megbízta az alispánt a vitás kérdések pontokba foglalásával és egy közgyűlési bizottság elnöki tisztével, amely bizottságnak volt a feladata az egyezség létrehozása.16 1908. március 26-án a belügyminiszter 33796/1908. III. szám alatt Miskolc városhoz újabb rendeletet intézett, melyben értesítette a várost, hogy megbízta Hartl Sándor miniszteri osztály- tanácsost, hogy az átalakulás munkálatairól a helyszínen időközönként tájékozódjék.17 A tájékoztatásból Borsod vármegye akkori főispánja sem akart kimaradni, s 1908. március 12-én a polgármestertől állandó, folyamatos jelentés küldését kérte.18 105
