Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Seres Péterné: Miskolc törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulása, 1907-1909

A város közgyűlése a szervezési munkálatok legfontosabb mozzanatának a szervezési szabályrendelet megalkotásának előkészítésére harminctagú szervező bizottságot küldött ki. A szervező bizottság a közgyűléstől függetlenül ülésezett és pontonként tárgyalva készítette el a szabályrendelet tervezetét. A bizottság első ülését 1908. április 8-án tartotta, s kisebb megszakításokkal ülésezett április, május hónapban, s a végleges munkával június első napjaira készült el.19 A szervező bizottság munkája azért is húzódott el, mert a legfontosabb kérdések megvitatására szakemberekből álló albizottságot küldött ki, pl. 1908. május 6-án a tisztviselők illetményének szabályozása tárgyában egy tizenhárom tagú bizottságot.2 0

A szervező bizottság az elkészített tervezetet június 11-én mutatta be a közgyűlésnek, amely 15-ig folytatólagos üléseken pontonként megvitatta a tervezetet, s végül 12 pontban foglalt módosítás után elfogadta.21 Az elfogadott szabályrendelet 1908. június 16-tól július 2-ig, 15 napra, közszemlére lett kitéve, s miután ellene az iktatóhivatal július 2-i jelentése értelmében fellebbezés nem érkezett be, felterjesztették a belügyminiszterhez.22

A szabályrendelet útja a továbbiakban a minisztertől a városhoz és vissza vezetett többszöri módosítások után, melyek közül egy sem volt jelentős, s az idő inkább a köztudottan lassú ügyintézés miatt telt, s nem a kérdések fontossága döntött. A szervezési szabályrendelet ügye 1908. december 9-én zárult, ekkor vette tudomásul a közgyűlés a belügyminiszter november 27-én kelt jóváhagyó rendelkezését.23

Miskolc törvényhatósági joggal felruházott város szervezeti szabályrendelete 12 részből állt, 318 §-ban szabályozta a város közigazgatásának rendszerét.24 A város igazgatási teendőit, hatáskörét illetően az 1886:21. te. §-ait követte a rendelkezés, nyugodtan állíthatjuk, hogy nemcsak szellemét, de betűit is alapul vette. A törvényhatósági jogokat és kötelességeket gyakorló hatóságok Miskolc városban a következők voltak: a törvényhatósági bizottság, a tanács, az árvaszék, a polgármester, a rendőrség.2 5

A köréjük csoportosuló bizottságok és hivatalok hálózata, egymáshoz való viszonyuk jelentette a közigazgatás rendszerét az önálló Miskolc városban.

A törvényhatósági bizottság a város önkormányzatát képviselő testület volt, amely meghatározta akaratával nemcsak a város igazgatásának menetét, de a város politikáját is, beleértve a gazdasági élet legfőbb irányvonalának meghatározását is. Az 1901. évi népszámlálás alapján a bizottságnak 164 tagja volt. A tagok fele a város legtöbb adót fizető polgáraiból, az ún. virilisekből, másik fele a lakosság által választott képviselőkből állt.

A bizottságot háromévenként megújították, ilyenkor a virilisek jegyzékét felülvizsgálták és a képviselőket újra választották. A képviselők mandátuma azonban hat évre szólt, olyanformán, hogy az első három év elmúltával, sorshúzás útján, a képviselők fele kilépett, s így háromévenként a választott tagoknak mindig az a fele köszönt le, akiknek hatéves mandátuma lejárt.

Az intézkedésnek az volt a lényege, hogy sem a kormány, sem a város vezető rétegének szempontjából hosszú távon ütőképes ellenzék ne alakulhasson ki. A bizottság képviselőtagjait hét választókerületben választotta a lakosság erre jogosított rétege. Miskolc hét választókerületének megoszlása 1908-ban a következő volt:

I. kerület: Alkotmány, Asztalos, Ács, Bádogos, Bethlen, Bocskay, Bodnár, Borbély, Csiz106