Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)
Helynevek
NB. Szalonna hellységnek van még egy igen bőv melegviz forrása is annyira bőv pedig hogy a’ múlt 1864^ évben Mennyisége a* Bódva vize mennyiségét csak nem megközelítette; használják télen nyáron át mosásra, nyárban a közel eső falvak kender áztatásra, - némely években 3 mértföldről is hoznak belé kendert áztatni. Vegytanilag még itt ismeretlen. mintfentebb kJegyző XXX SZEDERKÉNY Helynevek Szederkény községből J+35 Borsod Megyéből Szederkény /:falu:/ fekszik a tiszáninneni kerületben a Sajónak a Tiszába szakadásához közel, tiszán inneni határa vég részét képezvén Borsod Vármegyének; - határos vele innen a tiszán Kisfaludi puszta, Palkonya, Ns Bikk, S. Szöged, S. Őrös Kesznyéten túl a tiszán Polgár, 's T. Dob. A falu alakulásáról szólló legrégibb adatok nincsennek. Van azonban ső egy lóOlben keltt 's 1 Rákóczy György neje Lóránttfy Susanna saját aláirásával ellátott okmány, melyben emlitett fejedelem asszony a9 már akkor jobbágyok által lakott puszta falu heljre kiváltságokkal el látott 32 hajdú családot telepített. A még mostan is itten élő nehány nemes család hihetőleg ezen megtelepitett hajdúknak útódja 's bár e részben régi adatok nem lévén egész bizonyossággal nem szólhatunk, gyanithatólag még is úgy van és Szederkény hajdú városnak állitható egész a Rákótzi forradalomig, sőtt még a' forradalom alatt is egy Rákótzy Ferentz saját aláirásával el látott 's 170^-ben keltt okmány szerint Szederkény mint Város emlittetik. A leg közelebb emlitett okmány mellett van még 1703» ’s 1705ből egy pár az akkori lakosokat táborba beszól- litó felhivása is Rákótzy Ferentznek. Van egy l695bol keltt, 's Gróf Rákótzy Ersébeth alá Írással el látott hús és bormérési szabadalmakat biztositó levél is. Mind ezen okmányok és 311