Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

levelek össze vetve a* legrégebben keltet a' legutolsóval a' felől bizonyítanak, hogy eleintén Cziderkény most Szederkénynek nevezett falú régenten hajdú város volt, sőtt a hagyomány azt mondja, hogy még e jelen századnak elején vásári szabadalma is volt. Hogyan lett a városból falú kipuhatolni nem lehet, gyanítható azonban, hogy a1 Rákótzy forradalom 's az akkori hadjárat sérelmesen sújtván Szederkényt is, lakosai kik mint Rákótzy hivei a hadjáratban részt vettek, nagyon meg fogyhattak, *s igy az előbb lehetőleg virágzó város későbben ismét csak mint falu jön elő. - A határban innen a tiszán a különben egésszen sik területen, van egy emelkedett dombos hely, ide szögellik a Bikki, Palkonyai, S. Szöged! határ, e dombot Béla halmának nevezik jelenleg is, hihetőleg azért, mert az ide közel eső Mohi pusztán volt 124lben negyedik Béla uralkodása alatt a szerencsétlen és gyász emlékű tatárokkal! ütközet. A Tábor egésszen a tiszáig terjedt ki 's igy az emlitett halom az ütközetben elhullottakat takarja valószínűleg, Meseszerü tehát az a hagyomány, mintha negyedik Bélának sátora ott lett volna felhúzva, valamint az is hogy ő futásakor ott pihent volna meg - mert történeti dolog hogy em túl a tiszának, hanem a' Bikkségnek vette útját, még mostan is ott van és emlittetik a Béla útja. Vágynak még a' határban érdekes elnevezésű helyek, úgymint Király ere, Tárnok hát, meséllik, hogy egyszer Mátyás király vadász társakkal itt járván: az emlitett érből ivott, 's az ország tárnoka is vele lévén valami sátor félét ott vont azon a' háton 's egy éjjel a királjal eggyütt ott hált. - Keltt Szederkény Majus 25. 1864.

Tóth Jósef Jegyző

x x

X

312