Dobrossy István - G. Jakó Mariann: A gazdasági élet dokumentumai a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara irataiban - Acta Archivistica 7. (Miskolc, 2000)

h) Szakoktatásra vonatkozó iratok Igen változatos, bőséges iratanyag dokumentálja a kamara szerepét a kerület iparikereskedelmi szakoktatásában. Fennállásának kezdetétől a szakoktatás különféle formáit támogatta, tartotta fenn. A múlt század utolsó két évtizedében az iparos és kereskedelmi tanonciskola fenntartásában, szakmai irányításában volt jelentős szerepe. A kamarai jelentések tartalmazzák a tanulók létszámkimutatásait, az iskola pénzügyi gondjait .Mivel a kamara érdekelt volt abban, hogy kerületében jól képzett, művelt alkalmazottak dolgozzanak a kisebb-nagyobb cégeknél, jelentős anyagi erőt és szervező munkát fordított a középfokú kereskedelmi és ipari szakoktatás megszervezésére. 1886-ban a kamara szervezte meg a középkereskedelmi fiú iskolát oly módon, hogy fenntartási költségeit megfelezte Miskolc várossal .A z iskola felügyelő bizottságának jegyzőkönyvei -melyben a kamara mindenkori vezetése, kamarai tagok helyet kaptak, az iskola számadásairól, a tanárok választásáról, belső tanulmányi és személyi kérdésekről egyaránt tudósítanak. Az állami kezelésbe vétel után is sok szálon kötődött a kamarához az intézmény: tanulói ösztöndíjak alapítása és a felügyelő bizottság működése kapcsán is. Két évtizedes szervező, előkészítő munka előzte meg a kerület első, jelentős ipari szakiskolának, a Fémipari szakiskolának megnyitását 1912-ben, ami 1926-ban bővült faipari szakkal is . A kamara rendszeres szakmai és anyagi támogatása jól nyomon követhető az iratokból. A két legjelentősebb oktatási intézménye mellett számos más jellegű szakiskolát is indított ill. támogatott például iskolán túli képzésként szaktanfolyamokat különféle szakmákban, mesterek és segédek részére. Voltak olyan évek, hogy a kerületben 40-50 ilyen ipari tanfolyamot tartottak a jelentősebb központokban: Miskolcon, Dobsinán, Putnokon, Rimaszombaton, Rozsnyón, Egerben, Gyöngyösön, Pásztón és Tiszafüreden. A kamara tervei alapján szerveződött meg a női felsőkereskedelmi iskola Miskolcon, a nagyrőcei felsőkereskedelmi, a dobsinai kőfaragói, a rimaszombati agyagipariskola. Egy 1901-ben készült összesítés szerint a kamara iparoktatási célokra már 1899ben 3300, 1900-ban 3370 koronát fordított. Az 1930-as ünnepi közgyűlésen nem véletlenül emelte ki Wittich Andor főtitkár a kamara szakoktatásra fordított anyagi erőit, amely 1905-1930 között több mint 200.000 pengőt tettek ki. Az oktatásra vonatkozó iratok az iskolák tanterveitől, ösztöndíj ügyeken keresztül, tanári névsorokig nagyon változatos képet mutatnak. Az összevont mutató segítségével kutatható, fontos adalékul szolgálhat az iskolatörténeti feldolgozásokhoz.