Dobrossy István - G. Jakó Mariann: A gazdasági élet dokumentumai a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara irataiban - Acta Archivistica 7. (Miskolc, 2000)
i) Érdekvédelem és tájékoztatás Ez a terület a kamara legösszetettebb feladata volt, ahol a leginkább megvalósult az alaptörvényben meghatározott feladata: a helyi ipar védelme, fejlesztése. Ilyen szűk terjedelemben lehetetlen felvázolni az a szerteágazó érdekvédelmi, tájékoztató tevékenységet ,amivel leginkább kötődött a vidék iparos-kereskedő társadalmához. Az 1868. évi alaptörvény még pontosan meghatározta azokat a kérdéseket, melyeken keresztül ezt a tevékenységét gyakorolhatta: származási bizonyítványok kiadása, állami hatóságok pályázatán résztvevők számára megbízhatósági, szállítóképességi bizonyítványok kiadása, állami segélyek elosztása stb. A gazdasági helyzet, a kereskedelem és az ipar aktuális problémái újabb és újabb megválaszolandó kérdéseket vetettek fel, melyre a kamarának válasz kellett adnia. Ebből a körből csak néhány jellemző, gyakran előforduló irattípust emelünk ki. A múlt század utolsó két évtizedében jelentős iparfejlődés indult meg a kerületben, amihez hozzájárult az állami iparfejlesztés különféle formája: adókedvezmények, készpénz, gépsegélyezés. Ez utóbbi főleg a gyáripar versenye miatt hanyatló kisipar támogatására indult. Megismertette a magyar közhatósági szállítások pályázatait az érdekeltekkel és támogatásaival, ajánlásaival igyekezett kedvező helyzetbe hozni őket ebben a versenyben. Az iktatott iratanyag bőségesen szolgál adatokat ehhez. A helyi gazdaság fellendítését célozták azon intézkedései, tervei ,melyek a közlekedés korszerűsítését célozták: helyi érdekű vasútvonalak, pályaudvar fejlesztések, javaslatok személy díj szabások átalakítására stb. A szociálpolitika néhány kérdése: a vasárnapi munkaszünet, munkásbiztosítás, munkáskitüntetések is rendszeresen szerepelnek a kamara napirendjén, akár felkérésre mérvadó véleményalkotás, akár önálló kezdeményezés formájában. Kiemelten kezelte a kamara a kisipari, kiskereskedelmi hitelakciót az 1930-as években. A benyújtott kérvények, az ipartestületi vélemény, a kamarai bíráló bizottság döntése érdekes adatokat ad a kisipar akkori helyzetéről. Az anyag tárgyi különcsomókba rendezett, raktárjegyzék alapján kutatható. Szorosan összefüggött érdekvédelmi tevékenységével széleskörű tájékoztató munkája, amivel az egyre bonyolultabbá váló ipari, jogi, adóügyi szabályozásban segít eligazodni a kamarai körzet lakosainak. E kérdések sokasága, változatossága érzékeltet egyfelől, hogy a vidék iparosai, kereskedői számára a kamara, másfelől feltárja a helyi, vagy országos szabályozásban rejlő hiányosságokat, problémákat is. E tárgykör az öszszevont mutató alapján az iktatott iratokból kutatható.