Dobrossy István - G. Jakó Mariann: A gazdasági élet dokumentumai a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara irataiban - Acta Archivistica 7. (Miskolc, 2000)

pétől működött a belkereskedelmi, külkereskedelmi, a gyáripari és szociálpolitikai, a kézműipari, a közlekedési, a pénzügyi szakcsoport. A XX. sz. elején a kamarák, így a miskolci is, az ügyrendben megfogalmazott állandó feladataihoz igazodva, állandó bizottságokat hoztak létre. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamaránál végleges formában ez a rendszer az I. világháborút követő újjászervezés során alakult ki 7 bizottság megszervezésével.

4 A közös bizottság intézte a mindkét osztályt érintő belső, bizalmas, elvi jelentőségű és személyi vonatkozású ügyeket és terjesztette az elnökség ill. az elnöki tanács elé. A számvizsgáló bizottság a kamara mindennemű pénzügyeinek (háztartási, nyugdíjpénztár, alapok) zárszámadását, vagyonmérlegét vizsgálta és terjesztette a teljes ülés elé. A nyugdíjbizottság feladata a nyugdíjalap kezelése volt és az ezzel kapcsolatos igények felterjesztése a kamarai ülés elé. A gazdasági bizottság ellenőrizte a pénztári, gazdasági kérdéseket, megrendeléseket, a kamara szerződéseit és az elnökségnek tartozott beszámolni. A fegyelmi szabályzat alapján hozta meg személyi kérdésekben a döntését a fegyelmi bizottság, az ösztöndíj és alapítványi bizottság pedig az elnökség által hatáskörébe utalt kérelmek, pályázatok elbírálását végezte. Végül működött az iparfejlesztési bizottság, ami a benyújtott segélyek ügyében mondott véleményt. Az 1930-as években a kamara napi ügymenetének teljes jogú intézkedési szervévé vált az elnöki tanács. Tagjai a kamara elnöke, alelnökei és főtitkára voltak. Hatáskörük kiterjedt minden lényeges ügyre, ami az önkormányzati tevékenység közben felmerült, gyakorlatban azonban működése a személyi kérdésekre és a kamarai hivatal tevékenységének ellenőrzésére terjedt ki. A törvények és az ügyrend által megszabott feladatok gyakorlati végrehajtója a kamarai hivatal volt, melynek élén a kamarai titkár ill. főtitkár állt, aki végrehajtó szervként a kamarai határozatokat érvényesítette, aki irányította az alkalmazott hivatalnoki kar napi munkáját. Érdemes még kiemelni néhány hivatali egységet pl. az export irodát, mely szintén az 1920-as évek újjászervező munkájának terméke volt. Az export kereskedelem fellendítésére külföldi címtárakkal, vasúti és vámtarifa gyűjteményekkel, külföldi levelezőkkel állt az érdeklődők rendelkezésére. Érdekes, az országban egyedülálló kezdeményezés volt az Iparfejlesztő Intézet felállítása, ami azonban inkább csak terv maradt, gyakorlati kiépítése nem valósult meg. (Egy tudományos, technikai fejlesztési központot terveztek itt kialakítani. Egyfelől egy majdani iparmúzeum alapjait létrehozni szaklapok, szabadalmak, mesterművek összegyűjtésével, másfelől egy vidéki technológiai központot kiépíteni, műszaki újdonságokat bemutatni, technikai- gazdasági szaktanácsadást biztosítani.) -i B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201/1927.