Rásó József: 1956 dokumentumai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 5. (Miskolc, 1998)

az utcán a kiszabadult bűnözők között. A város kapitánya elvállalta, hogy diákokból közbiztonsági szolgálatot szervez. A helyőrség parancsnokával is beszéltem, s ez a szerencsétlen ember elvállalta, hogy a három nap alatt számolatlanul kiszórt fegyverek tulajdonosaiból nemzetőrséget szervez."

23 Még ennek a második munkástanácsnak is nevezett testületnek, volt egy a később a hatalomba visszatértek által különösen nehezményezett cselekménye, a Lövei István vezette deffenzív osztály létrehozása (36-38. sz. dokumentumok). Tény, hogy létrejötte után megszűntek az utcai leszámolások. A Földvári vezette küldöttség Nagy Imre bizalmától megerősödve 27-én délután, a véres események lezajlása után érkezett vissza Miskolcra (17. sz. dokumentum). Állandó kapcsolatban volt a megyei pártbizottsággal, sőt jelentős szerepe volt abban is, hogy a 25-én a fővárosba induló fiatalok közül senki sem érte el célját. Haladéktalanul a DIMÁVAG-ba mentek. Itt az összegyűlt munkásokat tájékoztatták budapesti útjukról, ahol Nagy Imre a küldöttséggel 10 percig, Földvárival három óra hosszan tárgyalt.

24 Itt jelen volt Grósz Károly is, aki a miskolci helyzetről számolt be. 28-án vasárnap küldöttgyűlést tartottak a DIMÁVAG-ban egy új munkástanács megválasztása céljából. Válaszlépésként Nagy Attila felkereste a Diákparlamentet, hogy támogatást kapjon, de ők inkább Földvári mellett döntöttek. A DIMÁVAG kultúrtermében, pedig Földvári elnöklete alatt megválasztották az új megyei munkástanácsot. Papp Miklós ezt az eljárást puccsnak minősítette és bírálta Földvárit. Talán ezért is, az új elnök egy fiatal vasúti mérnök, Kiss József lett. Másnap a korábban elhatározott (12. sz. dokumentum) megyei munkástanács választógyűlésre megérkeztek a vidéki delegátusok. Már majdnem eldőlt, hogy Nagy Attila lesz az elnök, mikor megérkeztek a DIMÁVAGból Földváriék, akik az egyetemisták segítségével eldöntötték a gyűlés kimenetelét. Az elnök itt is Kiss József lett, elnökhelyettesek sorrendben pedig a következők: Nagy Attila, Bogár Károly, Fekete László és végül kompromisszumként Papp Miklós. Földvári az Ellátási Bizottságnak lett a vezetője. A két munkástanács így összeolvadt és Földvári is elégedett lehetett, mert a vezetők túlnyomó része párttag volt (80. sz. dokumentum).

25 Abban, hogy az új vezetésnek rövid idő alatt sikerült saját helyzetét és a közrendet megszilárdítani, jelentős mértékben hozzájárult Nagy Imre miniszterelnök előző napi rádióbeszéde. Ebben több, az ország lakosságát megnyugtató állásfoglalás volt. Ezek közül csupán néhányat említünk: „a kormány elítéli azokat a nézeteket, melyek szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom volna. A kormány üdvözli a munkástanácsok megalakítását. A kormány elrendelte az általános azonnali tűzszünetet. Haladéktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség a rendőrség alakulataiból, valamint a munkások s az ifjúság felfegyverzett osztagaiból. A kormány tárgyalásokat kezdeményez a Magyarországon állomásozó szovjet haderők visszavonásáról a magyar-szovjet barátság szellemében. A rend helyreállítása után az Államvédelmi HatóBertha B.: írók, színészek, börtönök. 220. B.-A.-Z. m. Lt. XXV.-3. NB. 80/1958. B.-A.-Z. m. Lt. XXV.-3. B. 1252/1957.