Rásó József: 1956 dokumentumai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 5. (Miskolc, 1998)
ságot megszüntetjük." 2e Egymás után jöttek létre az új közhatalom szervei. A megyei munkástanácson megalakultak a szakbizottságok, így szám szerint tíz. A legtöbb feladat az Ellátási Bizottság vezetőjére, Földvárira hárult. Az élelmiszerellátás különösen nagy feladatot jelentett. A 30-ai Északmagyarország című napilapszám legtöbb tudósítása ebben a tárgykörben született. A falvak népe országszerte önkéntes gyűjtésbe kezdett, hogy segítsen a miskolciakon (29. sz. dokumentum). A fenyegető élesztőhiány miatt Földvári személyesen utazott Kassára. 27 A rendőrség átállt a munkástanácshoz. A Diákparlament szervezetei, szinte egy miniállamot is kielégítettek volna. A működés stratégiáját az elvi csoport határozta meg. Ezenkívül volt hírszerző, hírvivő, gépkocsi irányító, belső és külső őrség (utóbbiak a város legkülönfélébb objektumait őrizték), kórházi, rádiós, fejvadász és élelmezési csoport. 28 A középiskolások sem akartak kimaradni, így a Kilián Gimnázium közleményét Nagy Barna vezette rádióba is beolvasták. Követelésük elsősorban a tantervek általános felülvizsgálatára irányult. 29 A nagyszámú jelentkezés miatt október 31-én már szüneteltették a felvételt a Nemzetőrségbe. Az Északmagyarországban megjelentek a volt koalíciós pártok tagtoborzó közleményei. A szinte eljelentéktelenedett városi tanács pótlására létrehozták Miskolc Város Nemzeti Bizottságát. Itt némi bonyadalom származott abból, hogy a pártok bejelentették igényüket erre az intézményre, de a 25-e után sorra alakult üzemi munkástanácsok nem hagyták magukat kiszorítani. Az elnök Gálffy Imre, Miskolc egykori polgármestere lett. November elsején egy népes küldöttség utazott a fővárosba a kormány iránti támogatást kinyilvánítani. A Műszaki Egyetemen - miután a dunántúli példát Darin Sándor Győrött már tanulmányozta - november 2-án létrejött az Észak- és Kelet-Magyarországi Nemzeti Bizottság (40. sz. dokumentum). Ez Földvári beleegyezésével és támogatásával történt. Még ezen a napon ülést tartott a Borsod Megyei Munkástanács és egyhangúan a munka november 5-ei (hétfői nap) felvétele mellett döntött. 30 Közben a Diákparlament hírszolgálatához kedvezőtlennél kedvezőtlenebb jelentések futottak be (43-44. sz. dokumentum). A november 4-ei támadás csak az egyetemnél követelt halottakat, a városban belátva az ellenállás értelmetlenségét - komolyabb küzdelem nem volt. A Megyei Munkástanácsot miután vonakodtak elismerni a Kádár kormányt, a szovjetek letartóztatták és elhurcolták. Az ellenállás fő bázisai ettől az időtől kezdve a nagyüzemi munkástanácsok lettek. A Lenin Kohászati Művekben a Gede Istvánt felváltó nagyüzemi munkástanács elnöke, Keller János előbb elégette a munkástanács dokumentációját, majd benyújtotta lemondását. 31 November 8-án Rimán Jánost választották a nagyüzemi munkástanács elnökévé. A DIMÁVAG-ban a szovjet katonák beavatkozása a nagyüzem életébe erőteljesebb volt, de a legális kereteket igyekeztek kihasználni. Mi26 1956 a sajtó tükrében. Szerk.: Izsák Lajos-Szabó József, 107. 27 B.-A.-Z. m. Lt. XXV.-3. B. 2025/1957. 28 B.-A.-Z. m. Lt. B.-A.-Z. Megyei Pártarchívum iratai I. F. 443. d. 29 A forradalom hangja . . . Szerk.: Varga László, 261-262. 30 1956 vidéki sajtója. Összeáll.: Izsák Lajos-Szabó Lajos-Szabó Róbert, 206. 31 B.-A.-Z. m. Lt. XXV.-3. NB. 181/1958.
