Rásó József: 1956 dokumentumai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 5. (Miskolc, 1998)

közeledő cikke. Radikális hangot Szekrényesi Lajos és Bucsay István ütött meg. Szekrényesi sürgette Nagy Imre rehabilitálását, majd a következőket kérdezte: „Kik csinálták, kik tűrték el a kínzókamrák gépesítését, kinek jutott előbb eszébe, hogy legyen Rajk . . .".

14 Bucsay kifogásolta hogy a jobboldal elleni határozatok gyorsan jutottak el a pártszervezetekhez, a változás irányába mutatók meg lassan. A forradalom miskolci történetének genezise két színhelyhez kötődik: a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemhez, amely korábban Rákosi Mátyás nevét viselte és a DIMÁVAG-hoz. Mindkét esemény békés volt és az, ami kifejlődött belőle nem is anynyira saját művük, mint inkább a történelem műve lett. A diákparlamenttel kapcsolatos kezdeményezés az ennek történetét megíró Ungváry Rudolf szerint nem is a diákoktól eredt, „hanem azoktól, akik közvetlenül, vagy közvetve az egyetem politikai irányítását tartották kezükben".

15 Mint a kötet 1. számú dokumentumából látható, a megbízható párttagokhoz eljutottak a nagypolitika hírei. Az ott feltett kérdések is érzékeltetik, milyen légkörben készültek a diákok a diákparlamentre. Közben az egyetem pártbizottsága engedélyezte számukra egy intézményes vitakör megalakítását. Alakuló napja október 24-ére volt kitűzve. Közben Szegeden megalakult az egyetemi hallgatók önálló szervezete a MEFESZ, amely országos szervezetté kívánt fejlődni. A miskolciak inkább a DISZ megújulásában bíztak. Az V. éves gépészek pontjai kevés politikai felhangot tartalmaztak. A negyedéves gépészeké, valószínű támaszkodva a szegedi MEFESZ követeléseire, jóval radikálisabb hangot ütött meg. A diákparlament ülése október 22-én délután 3 órakor kezdődött. Lefolyásáról, jóval később, Déri Ernő számolt be (73. dokumentum). Fekete László felszólalását a 4. számú dokumentum közli. Az ülésen ugyan hangsúlyt nem kapott, de az egyetemi közvéleményt foglalkoztató „soproni kérdésre" a 2. számú dokumentum enged bepillantást. Az indulatoktól fűtött vita közben az egyetem DISZ-titkára Dobi Imre, miután lehurrogták lemondott, így új tisztségviselőket kellett választani. Ezek az egyetemisták képviselték volna a miskolciakat az október 26-ára meghirdetett országos DISZ értekezleten. Elnök Fekete Simon lett, helyettesei Szijj Zoltán, Gáti Szabolcs, Radimeczky Lajos és Donbach Gyula, valamint később kooptálták az oktatók közül Mihala Ferencet. Az elfogadott 11 pontjukkal az egyetemi pártbizottság nem azonosult, de a megyei pártbizottság sem akarta az Északmagyarország című napilapban közölni. „A DIMÁVAG-ban jelentkező politikai feszültségek alapját . .. két tényező képezte. Egyrészt az üzemben súlyos bérfeszültségek jellemezték a helyzetet, számos ifjúmunkás rétegek kerestek mélyen a létminimum alatt, vagy pedig annak határán. Másrészt az üzemben nagy volt annak a kiváltságos rétegnek a súlya, mely 1948-1949ben elveszítette korábban állami üzemi munkásként élvezett privilégiumait."

16 A nagyüzemi pártbizottság egy harminctagú bizottsággal akarta a dolgozók helyzetét kivizsgálni. Miután a bizottság tagjai kiválasztásában nem volt elég körültekintő, közü14 HOM Irodalomtörténeti Gyűjtemény 91. 96. 67. 1-4. Ungváry R.: Utána néma csönd. 30. 16 Kun L.: Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, .. . Borsodi Levéltári Évkönyv I. 235.