Árva Ferenc - Rózsa György Gyula: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dokumentumai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 4. (Miskolc, 1998)

tekkel együtt a falvak népének felvilágosítása volt, felszólítva arra mindenkit hogy amíg az uralkodó nem szentesítette a törvényeket, régi kötelezettségeiknek tegyenek eleget. Zemplénben legelőször Újhelyben, Gálszécsen, Homonnán és Patakon alakul meg a nemzetőrség. Az április 24-i megyegyűlés már életben találja ezeket.

6 A gyorsan szerveződő nemzetőrséget ugyanakkor több tényező is akadályozta, így a népben való bizalom hiánya, a katonailag képzett személyek alacsony száma és a jelentős fegyverhiány. Az őrsereg tagjai főként ötven év alatti férfiak voltak, de ennél idősebbek is gyakran vállalták az ezzel járó szolgálatot. A nemzetőrök feladata volt a közbiztonság fenntartása a hivataloknál, a postákon, sóházaknál és egyéb fontos helyeken. A pozsonyi országgyűlés 1848. április 11-én került berekesztésre, szentesítve a király által az áprilisi törvényeket. A megyék követei végjelentésekbe adtak számot munkájukról, összegezve küldőik számára a parlamenti történéseket, amit a közgyűlések fogadtak el. Borsod követét Szemere Bertalant belügyminiszteri teendői gátoltak a megyegyűlés előtti személyes megjelenésben, így a követi beszámolót társa Bük Zsigmond olvasta fel.

7 Batthyány kormánya hivatali esküjét az országgyűlés zárónapján tette le, majd három napra rá Pestre helyezi át székhelyét. A miniszterelnök egyik első rendeletével megfosztja hivatalaiktól a megyék élén álló főispáni helytartók egy részét, így köszön el Zempléntől gr. Péchy Emánuel, aki hét és fél éven keresztül végezte munkáját Újhelyben. Pozsonyból keltezett búcsúlevele emberi hangú lezárása egy korszaknak,

8 mely után április 22-től nem kisebb személyiség, mint gr. Andrássy Gyula vette át tőle a hivatalt.

9 Ugyancsak főispán-váltásra került sor Borsodban is. Szatmári Király Józsefet a megye egyhangú támogatása mellett br. Vay Lajos követte székében. Gömörben később, május 16-án történik meg a változás Szent-Iványi Károly kinevezésével, míg Torna vármegye élére néhány nappal később gr. Andrássy Manó kerül. A kinevezett főispánok beiktatása miniszteri rendelet folytán mindenütt mentes volt az ünnepélyes külsőségektől, már módosított esküvel lebonyolítva azt. Batthyány április 21-én kelt rendeletében utasította a megyéket az új törvény értelmében felállítandó nemzetőrség összeírásának haladék nélkül való megkezdésére megadva azt, hogy csak ott lehet elvégezni a szervezést, ahol az rokonszenvvel találkozik és a fegyverkezés nem jár veszéllyel. Borsodban a megye mind a négy járása egyegy választmányt küldött az összeírásra. Abaújban a nemzetőrsereg száma a hivatalos összeírás szerint 7436 fő volt, melyből 6915 volt a gyalogos és 521 a lovas nemzetőr. A gyalogság két zászlóaljat, a lovasság három századot képezett.

10 A májusi hónapban a megyék megkezdték az előkészületeket a júniusban esedékes országgyűlési képviselőválasztásokra. Zemplén közgyűlése már 10-én megalakította a választási ügyek „vezérletére" kinevezett középponti választmányt, ami harb Beke Lajos: A zempléni nemzetőrség; in.: Adalékok Zemplén vm. történetéhez 1899. 49-52. 7 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 601/b. 2380/1848. » B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1001 Loc. 395. No. 537. y B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1001. Loc. 395. No. 518. 10 Abaúj vm. monographiája 1.144.