Árva Ferenc - Rózsa György Gyula: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dokumentumai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 4. (Miskolc, 1998)

minckét tagból és a községek két-két elöljárójából állott. A nyolc választási kerületbe felosztott megye három-három személyt delegált az egyes körzetekbe, akiknek feladata volt az összeírások törvény szerinti megejtése, illetve helységről helységre járván a polgárok felvilágosítása választási jogaikról és kötelességeikről.

11 István nádor rendelete a belügyminiszter Szemere ellenjegyzésével az országgyűlés július 2-ára való öszszehívásáról május 20-án került kiadásra. A megyék ehhez igazították a választás napjának kitűzését. A sorozatos sajtótámadásoknak kitett kormánynak a megyék külön erre a célra kiadott határozattal szavaztak bizalmat, döntésükről értesítve a szomszédos törvényhatóságokat. Torna vármegye Tornán tartott közgyűlése április 29-én hozta meg a kormányt támogató nyilatkozatát,

12 Zemplén pedig május 22-én döntött hasonlóan.

13 Batthyány az Országos Nemzetőrségi Haditanács frissen kinevezett elnökével Baldacci Manó ezredessel május 16-án adja ki az önkéntesek, az ún. mobilis nemzetőrség toborzására szólító felhívását, melyben tíz zászlóalj megalakítására önkéntesek jelentkezését várják. A toborzás Zemplénben május 20-án, Miskolcon 25-én veszi kezdetét polgári biztosok felügyelete mellett. Abaúj, Borsod és Zemplén vidékeinek besorozottjai főként Kassára kerültek, ahol a 9. zászlóalj központja lett kijelölve. A zászlóalj vezényletét Vitalis Sándor őrnagy látta el. Ugyancsak Kassára küldték sokan a felállítandó zászlóalj vezetésének a toborzásra való felhívással kapcsolatos adakozásaikat a készpénzen kívül.

14 A toborzás nehezen indult, az újoncok vonakodtak a seregbe állni, az első miskolci csoport, mintegy 200 fő június 25-én indult útnak Kassára.

15 A zempléni fiatalok közül többen nemcsak a 9. zászlóaljba kerültek, hanem rögtön Pesten jelentkeztek, hogy az első zászlóaljakba sikerüljön bejutniuk. A később híressé vált 9. zászlóalj felkészítése után augusztus 4-én indult el Kassáról a déli hadszíntérre, ahol a hónap második felében Fehértemplomnál harcolnak a „veressipkás" honvédek dicsőséget és hírnevet szerezve maguknak és a küldő megyéknek egyaránt. A már május közepétől tartó előkészületek után június második felében került sor az országgyűlési képviselők megválasztására. A törvényhatóságok a választások időpontjait maguk jelölték ki, igazodniuk a július 2-i pesti háznyitáshoz kellett. Abaújban öt, Borsodban hat, Gömörben hat, Kassán egy, Miskolcon kettő, Tornában egy, Zemplénben nyolc kerületben választottak az arra jogosultak. Az egyes megyékben és városokban az alábbi személyek kerültek megválasztásra: Abaújban Bárczay Albert, Darvas Antal, Ferdinándy Bertalan, Gábriel István, Szentimrey György, Borsodban Ágoston József, b.Eötvös József, Gencsy József, Okolicsányi Lajos, Szálai Antal, Vadnay Miksa, Gömörben Bodon Ábrahám,Hevesi Bertalan, Kubinyi Ödön, Kubinyi Rudolf, Nagy Samu, Ragályi Ferdinánd, Kassán Luzsénszky Pál, Miskolcon Palóczy László, n B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1001. Loc. 395. No. 518. 12 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 601/b. 2975/1848. 13 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 601/b. 2996/1848. i1 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1001. Loc. 396. No. 946. 15 Szendrei: Miskolc története IV. 71.